A turistáknak bűzlik ez a jázmin

Egyiptom: nem csitulnak a harcok, menekítik a bankárokat

Az egyiptomi nagyvárosok biztonsági helyzetének további romlása és a közbiztonsági helyzet egyelőre kiszámíthatatlan kimenetele miatt a Külügyminisztérium az I-es, utazásra nem javasolt országok és térségek kategóriájába sorolja át Egyiptomot.

_{2011.01.31 17:02MTI}

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméret

A tárca hétfői közleménye szerint Külügyminisztérium a Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetségével történt egyeztetést követően döntött így.

Vasárnap a minisztérium még csak négy egyiptomi várost - Kairót, Alexandriát, Luxort és Szuezt - sorolta az I-es, utazásra nem javasolt országok és térségek kategóriájába.

A Külügyminisztérium a kommünikében hangsúlyozza, hogy a kairói magyar nagykövetség jelentése és az utazási irodák helyi képviselőinek folyamatos tájékoztatása alapján a jelenleg a Vörös-tenger melletti üdülőhelyeken tartózkodó magyar turisták biztonságban vannak, szerződés szerinti visszautaztatásukról utazásszervezőjük változatlanul gondoskodik.

Az egyiptomi helyzet változásait a tárca folyamatosan figyelemmel kíséri, és a biztonsági helyzet általános javulása esetén új tájékoztatót ad ki - olvasható a közleményben.

Az egyiptomi népfelkelés január 25-én kezdődött, 11 nappal azután, hogy a "jázminos forradalom" menekülésre kényszerítette Zin el-Abidin ben Ali tunéziai elnököt. A biztonsági erők és a tüntetők összecsapásaiban legalább 125-en meghaltak, a sebesültek száma több ezerre tehető.

Hétfőtől általános sztrájkot, keddre pedig egymilliós tiltakozó menetet szerveznek Egyiptomban a harminc éve uralkodó Hoszni Mubarak elnök lemondását követelő tüntetők.

"Éjjel eldöntöttük, hogy keddre szervezünk egy megmozdulást, amelyen a remények szerint egymillió ember vesz majd részt" - mondta Íd Muhammad szervező. A tiltakozó menetet az "Április 6." nevű ifjúsági mozgalom javasolta. Megtartását akadályozhatja az a hétfőn a televízióban bemondott hír, amely szerint az országban teljesen leállt a vasúti közlekedés. Az alexandriaiak már közölték, hogy vonatok híján nem tudnak eljutni Kairóba, ezért ők a város pályaudvaránál tartják meg saját gyűlésüket.

A sztrájk a szuezi munkások ötlete volt, akik késő vasárnap szólították fel az egyiptomiakat a munka beszüntetésére. Hozzájuk várhatóan többen is csatlakoznak majd, hogy nagyobb nyomatékot adjanak követeléseiknek. Szuez, Kairó és Alexandria az elmúlt hat napban véres zavargások színhelye volt.

A három nagyvárosban kijárási tilalom van érvényben. A kairói megmozdulások középpontjában, a Tahrír (Felszabadulás) téren a kijárási tilalom ellenére éjszaka is folytatódott a tiltakozás, s hétfő reggel több mint ezer ember "tartotta a frontot". A rendőrök igazoltatták, de nem fordították vissza a tiltakozókat. Eközben népi bizottságok felügyelték, hogy ne vegyüljenek a tüntetők közé a biztonsági erők, akik zavart kelthetnének soraikban, s megbonthatnák egységüket. Nem messze - feljebbvalóik vigyázó szeme előtt - néhány katona dörzsölt bőszen egy Mubarak-ellenes firkákkal teleírt tankot. A 82 éves elnök kormányváltással és hangzatos reformígéretekkel próbálja megőrizni hatalmát.

Az új miniszterelnök, Ahmed Safík azt a feladatot kapta, hogy - a demokratikus átalakulást előmozdítva - kezdjen párbeszédet az ellenzékkel, állítsa helyre a bizalmat, és indítson harcot a korrupció ellen.

Mubarak célja, hogy - az emberek akaratának megfelelően - egyre szélesebb körű részvételt biztosítsanak a pártoknak a politikai életben egy szabad, demokratikus társadalom létrejötte érdekében.

A tüntetők vasárnap Mohamed el-Baradeit, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség volt főigazgatóját bízták meg azzal, hogy tárgyaljon a rezsimmel. A tiltakozókat vezető férfi "új korszakot" ígért híveinek.

Hogler Albrecht német politológus szerint a gondok még csak most kezdődhetnek, hiszen Mubarak lemondatásán kívül nincs egyértelmű politikai program, amely összetartaná a társadalmilag heterogén tiltakozó mozgalmat. Albrecht szerint Baradeinek testhezálló lehet a szóvivői szerep, de hosszú távon nem tudja képviselni ezt a tömeget.

Ellenzékiként egyedül a Muzulmán Testvériség bír valódi erővel a belpolitikai porondon: őket egyes becslések szerint az egyiptomiak 25-30 százaléka támogatja.

Az egyiptomi népfelkelés január 25-én kezdődött, 11 nappal azután, hogy a "jázminos forradalom" menekülésre kényszerítette Zin el-Abidin ben Ali tunéziai elnököt. A biztonsági erők és a tüntetők összecsapásaiban legalább 125-en meghaltak, a sebesültek száma több ezerre tehető. Az Amnesty International és a Human Rights Watch nemzetközi emberjogi szervezet óvta a kormányt a túlkapásoktól, illetve a tüntetők elleni éles töltények használatától.

_{Hoszni MUBARAK egyiptomi elnök (j) beiktatja hivatalába Ahmed SAFÍK új miniszterelnököt 2011. január 31-én (fotó: MTI)}

Mubarak kinevezte a belügyi és a pénzügyi tárca új vezetőjét, a kormány letette az esküt

Kinevezte új kormányának bel-, és pénzügyminiszterét Hoszni Mubarak egyiptomi elnök hétfőn, és az Ahmed Safík vezette kormány le is tette az esküt; a tüntetőket ez nem elégítette ki, továbbra is Mubarak távozását követelik. A külföldi befektetők által kedvelt előző pénzügyminisztert, Juszef Butrosz-Gálit Szamír Mohamed Radván váltja fel. A tüntetőkkel szembeni könyörtelen fellépéséről ismert Habib al-Adeli előző belügyminiszter helyére Mahmut Vagdi, a kairói bűnügyi nyomozásokat vezető rendőrtábornok kerül.

Egy újonnan létrehozott minisztérium, a régiségügy élére Záhi Havvászt, az ország külföldön is ismert vezető muzeológusát nevezték ki. A régi kormányból átkerült az újba Mohamed Huszein Tantaui tábornagy, védelmi miniszter - egyúttal miniszterelnök-helyettessé lépett elő -, és Ahmed Abul Geit külügyminiszter is.

A gazdasági tárcák éléről távoztak azok a vezető üzletemberek, akik az utóbbi években folytatott liberalizációs politikát irányították, s akikre sok egyiptomi neheztelt éppen ezért. Ily módon felmentették például Rasid Mohamed Rasid külkereskedelmi és ipari minisztert, akinek utódja eddigi helyettese, Szamiha Fauzi Ibrahim lett. Az Egyiptomban kialakult gazdasági-politikai helyzet miatt Mubarak lemondását követelő tiltakozók immár hetedik napja vonultak hétfőn az utcára. Az elnök az eddigi nyomás hatására reformokat ígért, és feloszlatta a kormányt. Az új kabinet vezetőjévé még szombaton Ahmed Safíkot nevezte ki. A tüntetőket nem elégítette ki az új kormány megalakulása, hiszen igazából Mubarak és munkatársai távozását követelik. A Tahrír téri tüntetők tízezrei hétfőn is Mubarak távozását követelő jelszavakat skandáltak, majd elénekelték az egyiptomi himnuszt.

A harckocsikkal és páncélozott személyszállító harcjárművekkel támogatott katonák nem próbálták feloszlatni a tömeget, még a kijárási tilalom életbe lépése után két órával sem, bár a tömeg felett egy helikopter körözött.

A tüntetők Mubaraknak a hatalomhoz történő ragaszkodásaként értékelik, ezért elutasították azt is, hogy az államfő alelnököt vett maga mellé szombaton Omar Szulejmán, a hírszerzés főnöke személyében.

Külföldi bankok menekítik munkatársaikat

Egyre több külföldi bank hívja haza egyiptomi irodáiban dolgozó munkatársait, vagy azok egy részét. A bankok hétfőn már a harmadik napja tartanak zárva, egyre kevesebb a lakosságnál lévő készpénz, mivel a pénzjegykiadó automatákat kifosztották vagy egyszerűen nem üzemelnek.

Eddig az olasz Intesa Sanpaolo jelezte, hogy egy kivétellel hazahívta valamennyi olasz állampolgárságú munkatársát.

A francia Credit Agricole egyelőre csak a banki alkalmazottak hozzátartozóit menekítette ki, versenytársa, a Societe Generale még Egyiptomban tartja munkatársait, de folyamatosan figyeli a fejleményeket. A többiek közül eddig a Citigroup, a Barclays és HSBC Holdings hívott haza minimális számban dolgozóiból.

Hozzáadom a könyvjelzőhözKüldd ide: DeliciousKüldd ide: DiggKüldd ide: FacebookKüldd ide: myspaceKüldd ide: twitter