Egyre távolabb a hazatéréstől

"Fekete lyukban" a Guantánamóban raboskodó jemeniek

Miközben a világ szeme az Egyesült Államoknak küldött csomagbombák miatt Jemenen függ, homályba süllyed a Guantánamóban raboskodó 58 jemeni sorsa, akik egyre távolabb kerülnek attól, hogy hazatérhessenek.

2010.11.05 11:34MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A 174 fogolyból 90 vár szabadulásra a Kubában található amerikai fogdában. A 90 ember közül 58 jemeni állampolgárságú.

A guantánamói rabok közül az ő helyzetük megoldása jelenti a legnagyobb kihívást - magyarázta az Obama-kormány egyik tisztségviselője.

- A Bush- és az Obama-kormánynak is az okozott gondot, hogy nehezen lehet hazatelepíteni ezeket az emberek Jemenbe úgy, hogy az ne jelentsen biztonsági fenyegetést.

George W. Bush előző amerikai elnök hivatali ideje alatt az 500 szabadon engedett rab közül mindössze kilenc jemeni került haza, 2009 végén pedig hat.

Az egyébként is lassú folyamatnak azonban néhány nappal később vége szakadt, amikor egy jemeni kiképzésben részesült fiatal nigériai férfi karácsony napján megpróbálta felrobbantani a Northwest Airlines Amszterdamból Detroitba tartó repülőgépét.

A merényletkísérlet miatt a távoli jövőbe tolódott ki a sokat bírált guantánamói börtön bezárása is. A brit, illetve a dubaji hatóságok múlt pénteken elfogtak két olyan, chicagói zsinagógáknak címzett csomagot, amelyekben működőképes pokolgépek voltak. A küldemények Jemenből érkeztek. Ez tovább csökkentette Washington amúgy sem túl vérmes reményeit, hogy a jemeni hatóságok képesek figyelemmel kísérni az elengedett rabok sorsát.

"Védenceim azt hitték, hogy jelent valamit, ha a kormány zöld utat ad szabadulásuknak, ha egy szövetségi bíróság ártatlannak nyilvánítja őket, de kiderült, hogy ezeknek a döntéseknek semmi eredményük nem volt" - mondta David Remes ügyvéd, aki 14, Guantánamóban raboskodó jemenit képvisel.

"Folyamatosan azt kérdezik tőlem: meddig tart még, míg elengednek minket?" - folytatta Remes, hozzátéve, hogy a foglyok "fekete lyukban vannak".

A jemeniek helyzete a csomagbombák miatti készültség és a keddi amerikai félidős választásokon aratott republikánus győzelem fényében még kilátástalanabbnak tűnik.

"Ezelőtt Obamának más vesszőparipái is voltak, mint Guantánamo, most azonban valószínűleg kétszer is megfontolják majd a létesítmény sorsát" - jósolta az ügyvéd Barack Obama amerikai elnökre utalva. Mintha csak az előbbi állítást akarná bizonyítani, a képviselőház jogi bizottságának leendő elnöke, a texasi republikánus Lamar Smith bejelentette: azért fog fáradozni, hogy "ne zárják be Guantánamót".


"Nehéz elképzelni, hogy a republikánus párt tagjai közül bárki is támogatna egy guantánamói rabot - nyugtalankodott Tom Parker az Amnesty International nemzetközi jogvédő szervezettől. - Nem úgy tűnik, mintha nagyon érdekelné őket, hogy a foglyok bűnösek-e vagy sem."

A bebörtönzöttek utolsó mentsvárát az ügyeiket egyenként vizsgáló szövetségi bíróságok jelentik. A rabok többsége négy, egyesek azonban már kilenc éve vannak rács mögött. Ha első fokon nyernek, és az Egyesült Államok nem fellebbez, a fogva tartott jemenieknek nem kell többé amiatt aggódniuk, hogy felfüggesztik hazatelepítésüket.

Mohammed Odajnit például teljesen tisztára mosták, és 2010 júliusában, több mint 8 év raboskodás után végül hazatérhetett Jemenbe. A férfit az Egyesült Államok nemzetbiztonsági okokra hivatkozva jogtalanul tartotta fogva.

"Több jemeni hasonló helyzetben van, így lehet, hogy Obama hazatoloncol néhányat, de számuk valószínűleg nagyon alacsony lesz" - mondta Remes. Az is elképzelhető, hogy egy harmadik országba utasítják ki őket. "A jemeniek többsége azonban szeretne hazatérni" - mutatott rá egy amerikai tisztségviselő.

Kapcsolódó írások:

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.