150 ezer ember halt meg

WikiLeaks: az amerikai vezetés tudott az iraki kínzásokról

Az amerikai vezetés tudott az iraki kínzásokról, civilek megöléséről - ez derül ki a Wikileaks oknyomozó honlapon most megjelent iratokból. Majdnem 400 ezer titkos amerikai katonai jelentés került nyilvánosságra: eszerint az amerikai invázió kezdete, 2003 márciusa óta legkevesebb 150 ezer ember halt meg erőszakcselekményekben, négyötödük civil volt.

2010.10.24 09:27MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Az iraki háborúról szóló bizalmas amerikai iratok feltárása az igazságról szól – jelentette ki londoni sajtótájékoztatóján a Wikileaks alapító főszerkesztője, miután 400 ezer titkos jelentést hozott nyilvánosságra a honlapon.

Julian Assange úgy fogalmazott: az iratok közzétételének célja „az igazság ellen elkövetett támadások hatásainak korrekciója. Az igazság elleni támadás jóval a háborúk előtt megkezdődik, és a háborúk vége után is még sokáig folytatódik – tette hozzá.

A WikiLeaks vezetője elmondta: a szombaton közzétett anyag mintegy 109 ezer iraki halálát dokumentálja, közülük 66 ezer polgári személyét.

Assange szerint az Iraq Body Count nevű, az iraki halálesetekről szóló értesülések gyűjtésére és feldolgozására alakult független csoport segítségével 15 ezer iraki civil eddig semmilyen nyilvántartásban nem szereplő, erőszakcselekmények okozta halálát is sikerült feltárni. Assange cáfolta azokat az amerikai vádakat, amelyek szerint a most közzétett bizalmas anyagban több száz iraki név szerepel, és az illetők élete ezzel veszélybe került.

A WikiLeaks alapítója kijelentette: a dokumentumok nyilvánosságra hozott változata „erősen szerkesztett”, neveket nem tartalmaz, éppen azért, hogy egyéneket ne sodorjon veszélybe.


Nem tudja a világ, mi történt

John Sloboda, az Iraq Body Count társalapítója és vezető elemzője a szombati londoni sajtótájékoztatón elmondta: a világ közvéleményének hét évvel a háború kezdete után sincs teljes képe arról, hogy a fegyveres beavatkozásért az iraki nép milyen árat fizetett. Ami eddig rendelkezésre állt, az nem más, mint fotók, sztorik „foltokban összeálló elegye. Az emberek, akiknek adójából ezt a háborút finanszírozták, ennél többet érdemelnek" - tette hozzá.

Sloboda a halálos áldozatok számára utalva kijelentette: a most feltárt, eddig nem dokumentált 15 ezer iraki civil haláleset „öt szeptember 11-ének és csaknem háromszáz július 7-ének felel meg”.

Sloboda szerint összességében, a korábban már dokumentált eseteket is figyelembe véve ma már kijelenthető, hogy 2003 óta Irakban több mint 150 ezren haltak meg harci vagy erőszakcselekményekben; hozzávetőleg 80 százalékuk polgári személy.

„Katonai légi járműnek nem lehetséges a megadás"

A The Guardian, a legnagyobb baloldali brit lap szombaton részletes összefoglalót állított össze a közzétett dokumentumok tartalmának fő pontjaiból.

A lap által ismertetett – eddig nem dokumentált – esetek között szerepel, hogy 2007-ben egy amerikai harci helikopter megadási szándékukat jelző iraki lázadókat ölt meg. Az Apache helikopter személyzete tüzet nyitott a lázadók autójára.

Az irakiak ezután kimenekültek a járműből és feltartott kézzel jelezték, hogy megadják magukat. Az amerikai helikopter személyzete a közeli légitámaszpont jogászától kért rádión véleményt, hogy ilyenkor mi a teendő, és a válasz az volt, hogy mivel „katonai légi járműnek nem lehetséges a megadás, a lázadók továbbra is jogos célpontnak tekintendők".

A személyzet ezután a 30 milliméteres fedélzeti géppuskával agyonlőtte az irakiakat.


Az afganisztáni iratok

A WikiLeaks korábban már közzétett csaknem 80 ezer bizalmas amerikai hírszerzési dokumentumot az afganisztáni háborúról is.

Kristinn Hrafnsson, a portál szóvivője a szombati londoni sajtótájékoztatón kijelentette: az amerikai kormányilletékesek akkori figyelmeztetései ellenére nem mutatható ki, hogy ennek hátrányos biztonsági következményei lettek volna, és ennek az a tanulsága, hogy a sajtónak "nem szabad kérdések nélkül elfogadnia a WikiLeaks tevékenységét elítélő nyilatkozatokat".

Hrafnsson a londoni sajtóértekezleten felfedte: a WikiLeaks a birtokába került afganisztáni jelentések hatodát még nem is tette közzé; ez összesen 15 ezer dokumentumot jelent. A portál szakértői "sorról sorra" átvizsgálták és megszerkesztették ezt az aktamennyiséget is, és mivel e munka befejeződött, a WikiLeaks hamarosan ezt a 15 ezer dokumentumot is nyilvánosságra hozza – közölte a szóvivő.

Hillary Clinton elítélte a WikiLeaks kiszivárogtatásait

Még pénteken a leghatározottabban elítélte a WikiLeaks akcióját Hillary Clinton amerikai külügyminiszter, de mindenféle további állásfoglalástól elzárkózott azzal, hogy az amerikai külügyminisztérium nem kommentál "törvénytelen úton nyilvánosságra hozott információt".

Clinton nyilatkozata szerint megengedhetetlen, hogy egyének vagy szervezetek bármiféle olyan információt tegyenek közzé, amelyek "embereink és szövetségeseink állampolgárainak életét veszélyezteti".

Kapcsolódó írások:

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.