A csehek is bólogatnak

Pozsonynak nem tetszik a kettős állampolgárság

Szlovákia álláspontja változatlan a magyarországi kettős állampolgárság ügyében - szögezte le Iveta Radicová szlovák kormányfő hétfőn Pozsonyban.

2010.07.19 19:14MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A Petr Necas cseh miniszterelnökkel folytatott tárgyalás után Radicová kijelentette, hogy Pozsony szokatlannak tartja a magyar kormány és Orbán Viktor miniszterelnök eljárását.

"A tárgyalásokon megpróbáljuk elérni a kétoldalú alapszerződés újbóli betartását, a vegyes bizottságok tevékenységének felújítását, és ennek következtében a két ország közötti feszültség esetleges enyhítését" - mondta Radicová. Szerinte az elmúlt kormányzati időszakban a felek nem használták ki a szlovák-magyar alapszerződés adta lehetőségeket a felmerült problémák rendezésére.

Necas kijelentette, hogy kormánya "nagymértékben megérti a szlovák kormány és a Szlovák Köztársaság álláspontját".

"Meggyőződésünk, hogy az egyoldalú lépések - ebben az esetben a Magyar Köztársaság részéről - nem járulnak hozzá a Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság kétoldalú kapcsolatainak megszilárdításához, sem a régió stabilitásához" - tette hozzá a cseh miniszterelnök.

Megjegyezte, hogy a politikai bizonytalanság könnyen lecsapódhat a gazdasági életben is, s ez úgyszintén egyik oka annak, miért helyez Csehország ilyen nagy hangsúlyt a közép-európai régió stabilitására. Leszögezte: az a cseh álláspont, amelyet a magyar kettős állampolgárság kérdésében a közelmúltban Václav Klaus államfő fejtett ki, "a Cseh Köztársaság kormányának az álláspontja is".

Klaus nyíltan bírálta a kettős állampolgárságról szóló magyar törvényt, s a vitában támogatásáról biztosította Szlovákiát. Necas és Radicová egyaránt hangsúlyozta, hogy Közép-Európában stabilitásra van szükség a nemzetközi gazdasági válság következményeinek leküzdéséhez.

"Ha a közép-európai térségben bármiféle feszültség keletkezik két szomszédos ország között, az az egész közép-európai térséget, a régió összes országának érdekeit veszélyezteti" - mutatott rá Radicová. Radicová és Necas kedden Budapesten részt vesz a visegrádi csoport csúcsértekezletén.

Hangsúlyozták, hogy ezt az álláspontot fogják képviselni a tanácskozáson is.

A kétoldalú szlovák-cseh kapcsolatokat mindketten nagyon jónak és az európai színvonalat meghaladónak minősítették.Kormányfői minőségében Necas számára a szlovákiai látogatás első hivatalos külföldi útját jelenti.

V4-csúcs Budapesten

Budapesten tartják csúcstalálkozójukat kedden a visegrádi országok (V4) kormányfői: Orbán Viktor miniszterelnök szlovák, cseh és lengyel kollégáját, Iveta Radicovát, Petr Necast és Donald Tuskot látja vendégül.

A találkozó egyúttal az első alkalom a vitás kérdések rendezésére az új budapesti és az új pozsonyi kabinet között. A keddi V4-csúcsot az után rendezik meg, hogy július 1-jén Szlovákia átvette a visegrádi csoport soros elnöki tisztjét a posztot korábban betöltő Magyarországtól. Az elnökségi munkaterv elfogadásakor Szlovákia folyamatosságot ígért a négyek tevékenységében.

Az ország a szeretne megfelelni a vele szemben megfogalmazott régiós, illetve európai uniós és NATO-s igényeknek, ugyanakkor szeretné érvényesíteni saját érdekeit is. Martonyi János külügyminiszter a múlt héten egy bécsi előadásában azt mondta, hogy az új kormány a visegrádi csoportnak új lendületet adva ki akarja bővíteni a magyar Közép-Európa-politikát. Kitért arra is, a magyar és a szlovák kormány vitás kérdéseinek rendezésére az első alkalom a V4 budapesti csúcstalálkozója lehet.

A V4 a Cseh Köztársaság, Szlovákia (1993. január 1-jéig Csehszlovákia), Magyarország és Lengyelország intézményesített együttműködési kerete, amely 1991-ben jött létre, hogy segítse a közép-kelet-európai térség három rendszerváltó országának euroatlanti integrációját. A négy ország európai uniós és NATO-csatlakozásával a visegrádi csoport új célokat határozott meg: hosszú távú együttműködést kívánnak kialakítani a felzárkózást segítő strukturális és kohéziós alapok ügyében, a közös agrárpolitika, a kül- és biztonságpolitika kérdéseiben, a schengeni határőrizeti rendszer működtetésében és a transzatlanti kapcsolatok erősítésében.

Az első csúcstalálkozót 1991. február 15-én, Budapesten és Visegrádon rendezték (utalva a hajdani magyar, cseh, lengyel uralkodók 1335-ös visegrádi találkozójára).

A visegrádi országok 1992 végén létrehozták a Közép-Európai Szabadkereskedelmi Megállapodást (CEFTA), amelynek eredményeként az egymás közötti kereskedelem dinamikus fejlődésnek indult, majd a megállapodás további csatlakozókkal nyolctagúra bővült. A felső szintű találkozók sora ezt követően néhány évre megszakadt, elsősorban azért, mert Vladimir Meciar kormányzása alatt Szlovákia gyakorlatilag kimaradt a visegrádi négyek tevékenységéből.

Az együttműködés újraélesztésében 1998 októberében Budapesten állapodott meg Orbán Viktor magyar, Jerzy Buzek lengyel és Milos Zeman cseh kormányfő. Azóta az állam- és a kormányfők évente külön-külön találkoznak.

A legutóbbi csúcstalálkozón a V4 kormányfői 2010 februárjában Budapesten közös nyilatkozatot írtak alá Ausztriával, Szlovéniával, Horvátországgal, Szerbiával, Romániával, Bulgáriával és Bosznia-Hercegovinával, amely rögzíti, hogy a biztonságos energiaellátás megteremtése minden aláíró számára kiemelt feladat.

Hangsúlyozták, hogy erősítik az együttműködést gázhálózataik további összekötésével, valamint ellátási útvonalaik és forrásaik diverzifikálásával.

Kapcsolódó írások:

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.