Apróbb zökkenők

Kémügy: amerikai szakértők szerint nem sérül az amerikai-orosz viszony

Az amerikai-orosz kémügy miatt nem fog sérülni a két ország viszonya - állapította meg a Foreign Policy amerikai külpolitikai magazin on-line kiadásában szerdán.

2010.06.30 17:13MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A tekintélyes folyóirat szerint egyre nyilvánvalóbb, hogy - bár jól kiépített hálózatot lepleztek le - az Oroszországnak dolgozó, letartóztatott titkos ügynökök nem voltak érzékeny posztokon, valószínűleg egyikük sem jutott hozzá fontos információkhoz.

A Foreign Policy utalt rá: Moszkva először idegesen reagált a 11 ügynök letartóztatásának hírére - akik a vád szerint összeesküvést szőttek az orosz kormánynak történő kémkedésre -, később azonban mérsékelte a hangnemet. Egy orosz külügyi tisztviselő kijelentette, hogy az ügy nem fog kedvezőtlen hatást gyakorolni a kétoldalú kapcsolatokra. Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnök is megjegyezte, amikor Bill Clinton volt amerikai elnökkel találkozott, hogy a két ország kapcsolataiban a közelmúltban tapasztalt pozitív változások nem szenvednek sérelmet.

Robert Gibbs fehér házi szóvivő arról beszélt: Washington és Moszkva viszonyában új fejezet kezdődött, például az Észak-Koreát és Iránt érintő együttműködésben, és ezt nem fogja befolyásolni a kémügy. A Voice of America rádió több olyan amerikai szakértőt idézett, akik megkérdőjelezik, hogy a feltételezett ügynökök sikeres kémkedést folytattak.

Charles Pinck, a biztonsági kérdésekkel foglalkozó Georgetown Csoport munkatársa elmondta: az oroszok nyilván sok pénzt és időt fordítottak ügynökeik kiképzésére, áthelyezésére és fenntartására, akik azonban valószínűleg nem értek el sok mindent. Utalt rá: az ügynököket nem vádolják nyíltan kémkedéssel, a vád lényegében az, hogy az amerikai hatóságok értesítése nélkül egy külföldi kormány ügynökeiként éltek az Egyesült Államokban. Ez a szakértő szerint két dolgot jelenthet: vagy nem voltak képesek elvégezni azt, amiért az oroszok Amerikába küldték őket, vagy pedig az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) nem tudta tetten érni őket kémkedés közben.

Steven Pifer, a tekintélyes Brookings Intézet kutatója is arról beszélt, hogy a kémhálózat nem volt hatékony. Elmondta, hogy egyik ügynök sem volt kormányzati állásban, és valószínűleg egyikük sem férhetett hozzá titkos információkhoz. Pifer szerint a kémügy miatt nem fog sérülni az elmúlt másfél évben sokat fejlődött amerikai-orosz viszony, amelyben ez az eset "csak egy apróbb zökkenőt jelent". A vezető amerikai napilapok előkelő helyen és terjedelemben foglalkoztak a kipattant kémbotránnyal, de egyikük sem szánt szerkesztőségi cikket az ügynek. A The New York Times is azt emelte ki tudósításában, hogy olyan, az amerikai életmódba beolvadt ügynökökről van szó, akik valószínűleg nem sok titokhoz jutottak hozzá. A The Washington Post szerint az ügy arról tanúskodik, hogy a hidegháborús kémkedés időszaka nem zárult le teljesen, Moszkva továbbra is kedveli az agresszív kémkedési műveleteket.

The Washington Times a CSIS intézet egy szakértőjére hivatkozva arról írt: alvó orosz ügynökök hálózata működik az Egyesült Államokban, az orosz hírszerzés erősen fedett akciói fokozódtak Putyin hatalomra kerülése óta.

A The Wall Street Journalben viszont arról értekezett a kémügyek két amerikai szakértője: a tökéletesen képzett alvó ügynökök története inkább a kémregények és -filmek világába illik, a hidegháború legkártékonyabb kémei valójában olyan, az Egyesült Államokban született amerikaiak voltak - köztük Julius Rosenberg, Alger Hiss, Aldrich Ames és Richard Hansen -, akik ideológiai okból, a pénz miatt vagy pszichológiai zavarodottságukban árulták el hazájukat.

Kapcsolódó írások:

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.