"Itt él félmillió magyar, a francba!"

"Magyar halottkultusz": az Európai Bizottság nem kommentál

Nem javítja, inkább megnehezíti a kettős állampolgárságról szóló törvénymódosítás a határon túli magyarok dolgát, miközben további károkat okoz a szomszédainkkal való viszonyunkban - közölte Ungár Klára, a Szabad Emberek Magyarországért (SZEMA) elnöke csütörtökön az MTI-vel.

2010.05.27 13:23MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A közlemény szerint a SZEMA a módosításban csak egy világos célkitűzést tud felfedezni: azt, hogy Magyarország a szomszédos államok több mint kétmillió magyar származású állampolgárára kiterjessze joghatóságát, így "egyesítve a nemzetet".

Ezt az értelmezést támasztja alá az a magatartás is, hogy a kettős állampolgárságról egyetlen szomszédos állammal (köztük katonai szövetségeseinkkel és uniós tagállamokkal) sem egyeztettek - tették hozzá. Az új törvény nem könnyíti meg a Magyarországgal való kapcsolattartást sem, hiszen az egyetlen ország, ahol ez számítana, Ukrajna, nem ismeri el a kettős állampolgárságot - olvasható a közleményben.

Az Országgyűlés szerdán 344 igen, 3 nem szavazat és 5 tartózkodás mellett döntött úgy, hogy lehetővé teszi a határon túli magyarok egyszerűbb, kedvezményes honosítását. Válaszul Szlovákia is módosította állampolgársági törvényét.

A gyorsított eljárásban elfogadott módosítás lényege, hogyha ezentúl egy szlovák állampolgár önkéntesen felveszi egy másik ország állampolgárságát, elveszíti a szlovákot.

Emellett nem tölthet be bizonyos munkaköröket sem, amelyek kapcsolatban vannak a nemzetbiztonsággal - például a rendőrségnél vagy a biztonsági szolgálatoknál.

Német lap a magyar állampolgársági törvény módosításáról

Magyar halottkultusz címmel kommentárban foglalkozott az állampolgársági törvény módosításával csütörtökön a Süddeutsche Zeitung.

A liberális német napilap az írás bevezetőjében azt hangoztatta, hogy Magyarország nehezen birkózik a jövővel.

Miközben a legtöbb európai ország az elkövetkező időszak dolgaival törődik, a magyar társadalmat a múltra való emlékezés foglalkoztatja - írta a lap, utalva a trianoni békeszerződésre, amelynek következtében Magyarország területének jelentős részét elvesztette, és nagy számú magyar vált más országok állampolgárává.

Hasonló sorsot sok más nemzet is ismer, Magyarország ugyanakkor most - 90 év után - akarja kiküszöbölni a "szégyent". "Az új állampolgársági törvény gyakorlatilag valamennyi magyart - aki 1920 előtt az egykori királyság területén élt - arra szólít fel, hogy ismét Magyarország állampolgára legyen" - fogalmazott az újság.

Az erre irányuló korábbi kísérletek - mindezt népszavazás útján keresztülvinni - meghiúsultak a "polgárok józanságán" - hangoztatta a Süddeutsche Zeitung.

Az újság szerint ugyanakkor a "néptribun" Orbán Viktor - aki hamarosan miniszterelnök lesz - a parlamentben birtokolt kétharmados többség révén olyan hatalommal rendelkezik, amely lehetővé teszi, hogy ezt a "nacionalista eszmerendszert" törvényerőre emelje. Ezáltal Magyarország más országok állampolgárait "sajátjának" nyilvánítja - írta a liberális újság, hozzátéve, hogy az érzelmileg és területileg régóta instabil Közép-Európában mindez "szabályszerű túlkapásnak" számít.

A továbbiakban a Süddeutsche Zeitung úgy fogalmazott: "aki egy olyan traumát, amilyet Európa - első világháború utáni - szerencsétlen átrendezése okozott, ma az aktuális politika mozgatórugójává tesz, az egyfajta halottkultuszt folytat."

Európa az EU és a nyitott határok idején új konfliktus-megoldási modellekkel rendelkezik - tette hozzá a lap, a területek, illetve az emberek feletti vitát "anakronisztikusnak" nevezve. A német újság szerint létezik egy "jó út" a békétlenséget szítók megfékezésére. Ez pedig a nemzeti mellett az európai állampolgárság megteremtése.

Új Szó: Bosszú gyalogáldozattal

Robert Fico "vérnacionalista kormánya" az elmúlt négy évben mindent megtett azért, hogy a szlovákiai magyarok ne érezzék magukat jól hazájukban. Egyetlen pozitív gesztus sem volt, tettekről már ne is beszéljünk - írja a Bosszú gyalogáldozattal című kommentárjában az Új Szó című szlovákiai magyar napilap csütörtökön.

Az újság ezután felsorolja a magyarokat ért sérelmeket: "Ezzel szemben nap mint nap hallgathattuk Fico koalíciós partnerétől, hogy csúnya, görbe lábú mongolok vagyunk, meg ellenségek, akik alá akarják ásni az ország szuverenitását. Folyamatosan megkérdőjelezték lojalitásunkat, megtámadták és hazuggá nyilvánították Malina Hedviget, szurkolókat vertek szét, elfogadtak egy nyelvtörvényt, amelynek célja az volt, hogy a szlovákiai magyarok féljenek használni anyanyelvüket, belepofáztak abba, hogyan írhatunk egyes földrajzi neveket magyar szövegkörnyezetben, a kisebbségi kultúrákra adott támogatásokat a 2005-ös szinten hagyták, ahol lehetett, a magyarokat kivágták az államigazgatásból, és még hosszan sorolhatnám".

"Ha nem így történt volna, Robert Ficónak és kompániájának nem kellett volna pánikba esnie. Mivel tudjuk, hogy a magyarigazolványokat a félmillió szlovákiai magyarnak csupán húsz százaléka váltotta ki, valószínűleg az állampolgárságért sem folyamodtak volna többen" - mutat rá Molnár Norbert, a lap főszerkesztője.

"De csak akkor érezhetik jól magukat egy ország polgárai az adott országban, ha a hatalom nem támadja őket napi szinten. Márpedig Robert Fico és kormánya nem szereti az ország lakosságának egy csoportját, és bármit képes megtenni ellene" - húzza alá.

Szerinte minden embernek szíve joga eldönteni, akar-e élni egy törvény adta lehetőséggel. "Ezért valakit megfosztani állampolgárságától, második Benes-dekrétumokat törvénybe iktatni legalább annyira avítt, mint nemzetállamban gondolkodni" - jegyzi meg a szerző. Kifejti: elfogadhatatlan, de érthető a kétoldalú tárgyalások körüli budapesti alibizés. Pozsony, amely a nyelvtörvény elfogadása idején arrogánsan azt üzente Budapestnek, hogy a kérdés belügy, nincs miről tárgyalni, most ugyanezeket a szavakat hallja, csak magyarul.

"Édes bosszú – gyalogáldozattal" - szögezi le a szerző. Felteszi a kérdést: Mert milyen célt követ Magyarország a kettős állampolgárság megadásával? Jobbá akarja tenni a határon túli magyarok helyzetét? Esetleg közérzetét? "Ha igen, akkor nagyon rosszul cselekedett, legalábbis Szlovákia esetében. Túszokká, pofozógépekké tett minket. Valószínűleg megutáltatta a szlovákiai magyarok legnagyobb részével még annak gondolatát is, hogy valaha magyar állampolgárságért folyamodjon.

Ha viszont nem ez volt a cél, akkor minden érthető. A belpolitikai piros pontokért a legegyszerűbb beáldozni a bamba határon túli magyart, az legalább határon belül nem fáj. Persze, mindez csak Szlovákiára vonatkozik, mert csak itt válnak politikai kategóriává a komplexusok a Magyarországgal szomszédos országok közül, de hát akkor is él itt félmillió magyar, a francba!" - zárul a lap kommentárja.

WSJE: csak Szlovákiában ver hullámokat a magyar állampolgársági törvény

Valószínűtlen, hogy a magyar állampolgársági törvény módosítása Szlovákián kívül más szomszédos országokban is "forró üggyé" válna - olvasható a The Wall Street Journal című amerikai lap európai kiadásának (WSJE) csütörtöki számában, térségbeli szakértői vélekedés alapján.

A lap idézte Filip Tesárt, a Nemzetközi Kapcsolatok Intézete nevű, prágai székhelyű kutatóműhely Balkánnal foglalkozó szakértőjét, aki szerint a kettős állampolgárság ügye Romániában és Szerbiában nem kelt akkora ellenérzéseket, mint Szlovákiában.

Ennek okát a WSJE által ismertetett vélemény szerint abban lehet megtalálni, hogy Szerbiában a magyar lakosság lélekszámának aránya alacsonyabb, Romániában pedig zömmel az ország középső részében élnek magyarok, akik valószínűleg nem fognak magyar állampolgárságért folyamodni.

Szlovákiában ezzel szemben a népes magyar lakosság a magyar határ mentén él - emelte ki a lap.

A cikk emlékeztetett arra, hogy az egykori Osztrák-Magyar Monarchia feldarabolása nyomán nagy számú magyar vált a modernkori Magyarország határain kívüli lakossá. A WSJE megfogalmazása szerint Magyarországon "az emberek még ma is emlegetik a hazájukkal való, az I. világháború utáni nem tisztességes bánásmódot".

Az Európai Bizottság nem kommentál

Az Európai Bizottságnak nincsen illetékessége állampolgársági ügyekben, ezekről az Európai Unió tagországai saját illetékességi körükben jogosultak dönteni - jelentette ki csütörtökön Brüsszelben az EU végrehajtó testületének egyik szóvivője.

"Egyáltalán nem tudnunk beavatkozni ebbe az ügybe" - fogalmazott Matthew Newman, az alapjogokért is felelős biztos, Viviane Reding szóvivője a testület szokásos napi sajtótájékoztatóján.

Hozzátette, hogy az Európai Bizottság mindazonáltal jól ismeri a Szlovákia és Magyarország között feszültséget okozó helyzetet.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.