A nukleáris vita robbanni készül
Irán visszaléphet az urán-megállapodástól
Irán érvénytelenítheti uránja egy részének külföldre szállításáról Törökországgal és Brazíliával kötött megállapodását, ha az ENSZ Biztonsági Tanács újabb szankciókat vezet be ellene - jelentette ki csütörtökön egy iráni parlamenti képviselő.
2010.05.20 17:16MTIBrazília és Törökország közvetítésével a héten váratlan megállapodás született, amelynek értelmében Irán beleegyezett abba, hogy alacsony dúsítású uránjának egy részét külföldre küldi az orvosi kutató reaktorához szállítandó fűtőanyag-rudakért cserébe.
Az első szállítmánynak egy hónapon belül kell megérkeznie Törökországba. A megállapodást elsősorban abból a megfontolásból dolgozták ki, hogy a nemzetközi közösségnek módja legyen nyomon követni a nukleáris anyagot, amelyet a Nyugat gyanúja szerint Irán nukleáris fegyverek előállításra akar felhasználni. Törökország, Brazília és Irán szorgalmazza, hogy a megállapodás miatt függesszék fel a Teheránnal szemben hozandó újabb szankciókról folytatott egyeztetést.
A javaslat bírálói szerint az egész nem más, mint taktika, amelynek célja valójában a szankciók késleltetése. Washington a megállapodás ellenére köröztetni kezdte annak a határozatnak a tervezetét, amelyet egy hónapi egyeztetés után dolgozott ki a Biztonsági Tanács öt állandó tagja. "Ha (a Nyugat) új határozatot hoz Iránnal szemben, akkor nem tekintjük majd magunkra nézve kötelezőnek a teheráni nyilatkozatot és nem szállítjuk külföldre a fűtőanyagot" - jelentette ki Mohammad Reza Bahonar befolyásos jogalkotó a Mehr iráni hírügynökségnek.
"A nagyhatalmak, közösen az ENSZ Biztonsági Tanácsával, egyetértésre jutottak Iránról, és nagyon valószínű, hogy a közeljövőben életbe lép az Irán elleni határozatok negyedik köre" - tette hozzá Bahonar.
Az új szankciók az iráni bankokat veszik majd célba és előirányozzák a gyaníthatóan az iráni nukleáris és rakéta programmal kapcsolatba hozható rakományt szállító hajók ellenőrzését.
Irán korábban illegitimnek minősítette a határozattervezetet és úgy vélekedett, hogy annak elfogadtatása nem valószínű. Teherán azt állítja, hogy nukleáris tervei nem katonai célúak, ezért nem hajlandó felfüggeszteni az urándúsítást.