Klaus nem tágít
Eltérő fogadtatásra talált Klaus követelése a Lisszaboni Szerződéssel kapcsolatban
Eltérő véleményeket fogalmazott több cseh és szlovák politikus, illetve a kitelepített szudétanémetek képviselője Václav Klaus azon követelésével kapcsolatban, hogy a Lisszaboni Szerződést egészítsék ki egy függelékkel, amely megakadályozná, hogy a szudétanémetek utólagosan kárpótlást követelhessenek elveszített vagyonukért.
2009.10.10 14:12MTIJan Fischer cseh kormányfő szerint a kabinet által felkért szakértők arra a véleményre jutottak, hogy a Benes-dekrétumok felülvizsgálata a Lisszaboni Szerződéshez csatolt emberi jogi charta alapján nem lehetséges. A miniszterelnök ugyanakkor közölte: Klaus követelését hétfőn megvitatja a kormány. "Minden probléma ellenére bízom abban, hogy a Lisszaboni Szerződés Csehországban még az év vége előtt jóváhagyást nyer" - nyilatkozta Fischer a közszolgálati televízióban. "Ami a II. világháborúval kapcsolatos ügyeket illeti, azokhoz az emberi szabadságjogok listájának semmi köze" - jelentette ki szintén a televízióban Vladimír Spidla cseh európai uniós biztos.
Bernd Posselt, a Csehszlovákiából a II. világháború után kitelepített szudétanémetek németországi szervezetének szóvivője bírálta Klaust. A prágai televízióban közzétett nyilatkozatában azt állította, hogy a cseh államfő lépése "cinikus játék azon több millió ember és utódaik sorsával, akiket megfosztottak jogaiktól, elűztek, és részben legyilkoltak". Posseltnek meggyőződése: a Lisszaboni Szerződéshez csatolt emberi jogi lista nem teremt semmiféle jogalapot a tagországok vagyoni jogviszonyainak módosítására, s Klaus "megpróbál politikai tőkét kovácsolni a nacionalista indulatokból".
A Lisszaboni Szerződés nem teremt alapot a területi követelésekhez - jelentette ki Ján Figel, a szlovák Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) elnöke, Szlovákia volt európai biztosa. "A külpolitika, a diplomáciai kapcsolatok, az államközi kapcsolatok, tehát a nemzeti szuverenitás elismerése, továbbra is minden ország saját ügye" - nyilatkozta Figel szombaton a pozsonyi SITA hírügynökségnek.
Figel Miroslav Mikoláseknek, pártja európai parlamenti képviselőjének nyilatkozatára reagált, aki igazat adott Klausnak, s azt állította, hogy a Lisszaboni Szerződés veszélyezteti Szlovákia területi egységét és szuverenitását. A mérvadó cseh politikai pártok eltérően reagáltak. Klaus egykori pártja, a Polgári Demokratikus Párt (ODS) országos elnöksége úgy véli, hogy az államfő aggályai nem megalapozottak, s alaptalan Klaus kritikája, hogy a korábbi kormány nem ügyelt volna erre a kérdésre.
Jirí Paroubek, a Cseh Szociáldemokrata Párt (CSSD) elnöke "érti" ugyan Klaust, de az szerinte túloz, s a problémával most előhozakodni már késő. Egyedül a Zöldek Pártja (SZ) volt az, amely élesen és egyértelműen elhatárolódott az államfőtől. "Klaus túllépte jogköreit, elszigeteltségbe taszítja Csehországot, s ha önmaga nem mond le, kezdeményezni kell lemondatását" - jelentette ki Ondrej Liska pártelnök.
Kapcsolódó írások:
- A cseh elnök újabb feltételeket támaszt a Lisszaboni Szerződés aláírásához
- Igent mondtak az írek a lisszaboni szerződésre
- A britek többsége népszavazást akar a lisszaboni szerződésről
- Sarkozy: Tiszteletben tartom az ír népszavazás eredményét!
- Sarkozy: új népszavazást kellene tartani Írországban a lisszaboni szerződésről
- Topolánek radarszerződést kér a parlamenttől a lisszaboni szerződésért cserébe
- Szili Katalin szerint mindenütt ratifikálni kell a lisszaboni szerződést