A "lilom" megbocsátott, és felmentené a rendezőt

Roman Polanskit kiadatási őrizetbe helyezték

Amerikai elfogatóparancs alapján Svájcban őrizetbe vették Roman Polanski filmrendezőt szombaton este - jelentették be a zürichi filmfesztivál szervezői.

2009.09.27 15:36MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A francia kulturális miniszter megdöbbenésének, a svájci filmrendezők szövetsége pedig felháborodásának adott hangot a történtek miatt. A berni igazságügyi minisztérium szóvivője elmondta, a svájci hatóságok ellenőrzik, hogy Polanski valóban kiadható-e az Egyesült Államoknak, ami néhány napba telhet.

A filmrendező fellebbezést nyújthat be az őrizetbe vétel és az esetleges kiadatási határozat ellen is - tette hozzá.

A szóvivő nem árult el részleteket az őrizetbe vételről, s azt sem fedte fel, hol tartják fogva a világhírű filmrendezőt.

A zürichi filmfesztiválra utazó Polanskit előző este vették őrizetbe a svájci város repülőterén egy 1978-as amerikai elfogatóparancs alapján, azzal a váddal, hogy egy tizenhárom éves lánnyal folytatott nemi viszonyt. A svájci szóvivő megjegyezte, hogy az Egyesült Államok 2005-ben nemzetközi körözést adott ki a művész ellen. A filmrendező az elmúlt három évtizedben Franciaországban élt - 1976-ban francia állampolgárságot is szerzett -, s az utóbbi években többször járt Svájcban.

A szóvivő újságírók ama kérdésére, hogy miért pont most fogták el, azt állította: most pontosan tudták svájci beutazása időpontját.

Frédéric Mitterand francia kulturális miniszter Párizsban kiadott közleményében megdöbbenésének adott hangot Polanski őrizetbe vétele miatt, s emlékeztetett arra, hogy a művész francia állampolgár. Mitterand tudatta, hogy kapcsolatba lépett Nicolas Sarkozy francia elnökkel, aki a legszorosabban figyelemmel követi a fejleményeket és zt szeretné, ha az ügyet gyorsan rendeznék. A miniszter a legmélyebb sajnálatát hangoztatta amiatt, hogy Polanskit újabb megpróbáltatásnak tették ki, jóllehet már annyi ilyenben volt osztályrésze. A svájci rendezők szövetsége groteszk jogi bohózatnak minősítette Polanski több mint három évtizeddel ezelőtti elfogatóparancs alapján történt őrizetbe vételét. A szervezet egyúttal "hitetetlen kulturális botrányként", illetve a svájci művészvilág arculcsapásaként értékelte a történteket.

Polanskit 1977-ben letartóztatták Los Angelesben, miután egy 13 éves kislány szülei feljelentést tettek ellene. A vád szerint Jack Nicholson amerikai filmszínész hollywoodi villájában pezsgőt és kábítószert adott a kislánynak, majd szexuális kapcsolatot létesített vele. Az óvadék ellenében szabadlábon védekező Polanski vádalkut kötött, bűnösnek vallotta magát kiskorúval folytatott törvénytelen viszony miatt, de azt állította, hogy a kislány szexuális téren tapasztalt volt, és beleegyezett az aktusba.

Polanski másfél hónapot töltött pszichiátriai megfigyelés alatt. Az ítélethirdetés előtt megszökött az Egyesült Államokból Európába, mert kiderült, hogy hosszú börtönbüntetés várt volna rá. Polanski azóta egyszer sem tette be a lábát az Egyesült Államokba.

Karriere ennek ellenére töretlenül fejlődött, és megkapta a legjobb rendezőnek járó Oscar-díjat is A zongorista című, 2002-ben készült filmjéért. Korábbi híres művei közül néhány: Kínai negyed (1974), A Lakó (1976), Őrület (1984), Kalózok (1986), Keserű hold (1992).

Polanski, az Oscar-díjas liliomtipró

Az idén hetvenhat éves Oscar-díjas filmrendező, Roman Polanski lengyel zsidó és orosz bevándorlók gyermekeként született Párizsban Raimund Lieblung néven.

A család Polanski hároméves korában Krakkóba költözött, ahonnan a második világháború idején deportálták őket. A fiút kiszöktették, de anyja meghalt, apjával csak a háború után találkozott újra. Műszaki tanulmányait félbehagyva színésznek csapott fel, majd 1954-től a lódzi filmművészeti főiskola rendezői szakára járt. 1961-ben készült első játékfilmjét, a Kés a vízben című lélektani szerelmi drámát Oscar-díjra jelölték, a kommunista kultúrpolitika azonban nem kedvelte, még a párt központi bizottságának ülésén is téma volt. Polanski ezután külföldön dolgozott, Nagy-Britanniában forgatta az Iszonyatot, amelybe Catherine Deneuve egy frigid és skizofrén nőt játszik, aki a végén gyilkol.

1967-ben Hollywoodban készült egyik első horrorvígjátéka, a Vámpírok bálja, amelynek főszerepét maga vállalta második neje, Sharon Tate oldalán. Egy évvel később már "komoly" horror került ki kezei alól, a Rosemary gyermeke a műfaj klasszikusa. A rémségek azonban a való életben folytatódtak: 1969-ben terhes feleségét brutális módon lemészárolta a többszörösen büntetett előéletű Charles Manson követőiből álló banda.

A megrendült rendező a munkába menekült, 1971-ben elkészítette a szöveghű és művészileg tökéletes, de brutális és véres Macbethet. Három évvel később forgatta Jack Nicholson és Faye Dunaway főszereplésével a Kínai negyedet, majd 1976-ban A lakó című fekete komédiát. Egy évvel később neve ismét a címlapokon virított, de nem művészi teljesítményével: kiskorú - egy tizenhárom éves kislány - megrontása miatt indult ellene eljárás. Bűnösségét beismerve vádalkut között, de az ítélethirdetést már nem várta be, hanem Franciaországba menekült.

Az amerikai hatóságok elfogatóparancsot adtak ki ellene. (Szexbotrányát tavaly Roman Polanski: Wanted and Desired címmel dokumentumfilm elevenítette fel a Sundance fesztiválon.) 1979-ben készítette az Egy tiszta nő című regény filmváltozatát Tess címmel - a pletyka szerint a fiatal lányokhoz vonzódó rendező a munkakapcsolatnál közelebb került a 17 éves főszereplőhöz, Nastassja Kinskihez.

1984-ben jelentkezett az Őrület című krimivel, 1986-ban Walter Matthauval forgatta a Kalózok című kaland vígjátékot. Az 1992-es Keserű hold című erotikus thriller főszerepét harmadik felesége, Emmanuelle Seigner játszotta, 1994-ben zajos kritikai sikert aratott A halál és a lányka.

A sokak által leírt, kiégettnek tartott Polanski legnagyobb sikerét az önéletrajzi elemekkel átszőtt, a varsói gettóban játszódó A zongorista című alkotással aratta (2002). A holokausztot a lengyel Wladyslaw Szpilman memoárja alapján feldolgozó film meghozta Amerika képletes megbocsátását és a gyűjteményéből addig hiányzó rendezői Oscar-díjat is, örömét csak az csorbíthatta, hogy az elfogatóparancs miatt a kitüntetést nem vehette át személyesen. Polanski a számára is oly fájdalmas témával hosszabb ideje foglalkozott, de csak most érzett elég erőt a megvalósításhoz. (Korábban visszautasította Steven Spielberg ajánlatát a Schindler listája megrendezésére, mert a történetet túl felkavarónak találta.)

Utolsó munkája a Twist Olivér 13. megfilmesítése, tervei között szerepel egy ókori kosztümös film Robert Harris Pompei című regényéből.

Számos kitüntetése mellett 2006-ban megkapta az Európai Filmakadémia életműdíját. Tavaly év végén az illetékes Los Angeles-i bírósághoz fordult, hogy ejtsék azt a harminc évvel ezelőtti vádat, amely alapján liliomtiprásért akár több évtizedre börtönbe került volna, ha meg nem szökik a végrehajtás elől. Ügyvédje szerint a filmrendező perében olyan "bírói és eljárási hibák történtek, amelyek tévútra terelték a jogi eljárást, ezért az igazság érdekében teljes egészében törölni kell az ügyet". A kaliforniai bíróság azonban elutasította a kérést. Bár elfogadta azt az érvelést, hogy bizonyosan eljárási hibákat vétettek az eredeti, 1977-ben indult eljárásban, úgy döntött: a rendezőnek meg kell jelennie a testület előtt, hogy személyesen terjessze elő kérelmét. Azzal azonban az azonnali letartóztatást kockáztatta volna Polanski.

Samantha Geimer, az akkor 13 éves áldozat már régen megbocsátott a rendezőnek, akinek az elítélését sosem kérte. A Hawaii-n élő háromgyermekes anya tavaly úgy nyilatkozott, hogy Polanskit fel kellene menteni, mert szerinte nem veszélyes a társadalomra.

Kapcsolódó írások:

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.