A szociáldemokrata erők gyengültek

A néppárt maradt a legnagyobb frakció az Európai Parlamentben

A kereszténydemokrata-konzervatív erőket tömörítő Európai Néppárt alkothatja továbbra is a legnagyobb képviselőcsoportot a Európai Parlamentben, míg a szociáldemokrata erők gyengültek a 27 európai uniós tagországban csütörtöktől vasárnapig lebonyolított választások nyomán.

2009.06.08 00:18MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Jóllehet komoly változást az uniós döntéshozásban egyre kevésbé nélkülözhető Európai Parlament munkájában aligha okozhatnak - ebben az elemzők többsége egyetért -, számos kisebb szélsőséges erő is helyet biztosított magának az Európai Unió választott képviselőtestületében. A vasárnapi választáson a magyar pártok között is egyértelművé vált a jobboldali erők dominanciája: miközben az MSZP mindössze négy képviselővel lehet jelen a 736 tagú következő EP-ben, a Fidesz-KDNP 14, az MDF 1, a Jobbik pedig 3 képviselőt delegálhat a nem hivatalos végeredmény szerint. 

A határon túli magyar pártok közül a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) neve alatt futó Magyar Összefogás listájáról három képviselő helye biztos, de egy negyedik mandátum sem kizárt a töredékszavazatok visszaosztásából. Szlovákiában a Magyar Koalíció Pártja (MKP) két képviselőt küldhet Strasbourgba. Mind az RMDSZ, mind az MKP az Európai Néppárt sorait erősíti. Az EP vasárnap késő este közzétett összesített - az addig ismeretessé vált nem hivatalos vég- és részeredményeken alapuló - prognózisa szerint a néppártban tömörülő pártok összesen 263-273 képviselői helyhez juthatnak . 

A második legnagyobb frakció a szocialista marad 155-165 hellyel. A liberálisok 78-84, a zöldek 52-56 képviselővel rendelkeznek majd a 736 tagú testületben. Eddig 785 képviselő közül a néppártnak 284, az Európai Szocialisták Pártjának 215 képviselője volt. A liberálisok 103, a zöldek 42 hellyel rendelkeztek. 

Az idei részvételi arány rekord alacsony, 43,39 százalék volt - derül ki az EP összesítéséből. Ez az elemzők többsége szerint a szélsőséges erőknek kedvezett. A még nem végleges eredmények szerint jelentős kudarccal végződött a választás a szociáldemokraták számára a nagy tagállamok közül Németországban, Franciaországban, Nagy-Britanniában, Olaszországban, sőt Spanyolországban is. 

Az okokat keresők ezt egyebek között azzal magyarázzák, hogy a baloldal nem tudott hihető alternatívát felmutatni a nemzetközi gazdasági válság kezelésére. A válság az oka sokak szerint a liberálisok visszaesésének is. Akad mindazonáltal tagország, ahol a szociáldemokraták kerültek ki győztesen a választásból, például Görögországban, Dániában, illetve Szlovákiában. 

Elismerte az EP szocialista frakciójának eddigi vezetője, Martin Schulz is, hogy sok országban ez az este "nagyon nehéznek" bizonyult a baloldal számára. Margot Wallström, az Európai Bizottság alelnöke elsősorban az alacsony részvételt bírálta, és kifogásolta, hogy az EP-kampányban rendre a belpolitikai témák élveznek elsőbbséget, miközben az EP befolyása egyre erősebb, és a választóknak markáns európai uniós ügyekről kellene véleményt nyilvánítaniuk. Utóbbit igazolja, hogy több tagországban a választók egyértelműen a kormánnyal szembeni ellenszenvet is kinyilvánították, míg sokan távolmaradásukkal nyilvánítottak véleményt.

Kapcsolódó írások:

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.