A baloldalnak csak morzsák jutnak

Jobbközép többség várható az Európai Parlamentben

A jobbközép többség fennmaradása várható az Európai Parlamentben (EP) a június 4. és 7. között tartandó választások után is, de ez tulajdonképpen mellékes ahhoz képest, hogy várhatóan tovább csökken a szavazói érdeklődés - derül ki meglehetősen egybehangzóan közvélemény-kutató intézetek felméréseiből és politikai kutatóműhelyek elemzéseiből.

2009.05.06 08:20MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Az EP-képviselőket 1979 óta választja közvetlenül az uniós tagországok lakossága. A részvételi hajlandóság azonban a kezdeti lelkesedés után az elmúlt harminc évben fokozatosan csökkent. 

Egyes előrejelzések szerint idén a választásra jogosult 375 millió európai polgárnak csupán mintegy egyharmada szavaz majd. Ez jócskán elhomályosíthatja bármelyik politikai oldal győzelmének fényét. Öt évvel ezelőtt még 45 százalékos volt a részvételi arány. Ha valóban ilyen nagy lesz a részvétel visszaesése, az az elért helyezéstől függetlenül az egész európai politikai elit számára vészcsengőt kell majd, hogy jelentsen: az emberek egyre kevésbé gondolják, hogy fontos szerepet játszik az életükben az Európai Parlament, amely pedig a korábbi években a tagállami kormányokat képviselő tanács mellett úgynevezett együttdöntési jogot szerzett magának számos lényeges kérdéskörben. 

A két helyen - felváltva Strasbourgban és Brüsszelben - ülésező, nagy létszámú és hatalmas apparátussal működő EP mindmáig nem tudta olyan mértékben meggyőzni a lakosságot saját fontosságáról és hatékonyságáról, mint amilyen mértékben megtestesíti a "jó pénzért sokat beszélő eurokraták" testületét.

A szocialisták 1994-ben vesztették el relatív többségüket az EP-ben, azóta a néppártiak alkotják a legnagyobb frakciót. Alighanem így lesz ez a nyáron megalakuló, új összetételű testületben is, annak ellenére, hogy a brit konzervatívok - több cseh jobboldali politikussal együtt - ezúttal a néppártról leválva kívánnak majd önálló képviselőcsoportot alkotni. 

Az Európai Néppárt az eddigi parlamenti elnök, a német Hans-Gert Pöttering helyett a hírek szerint vagy a lengyel Jerzy Buzeket vagy az olasz Mario Maurót kívánja a házelnöki székbe ültetni. A gazdasági válság az eddigi előrejelzések szerint nem váltja ki a középbal iránti rokonszenv növekedését. A szocialisták ugyan hangoztatják, hogy keveslik a gazdaságélénkítő intézkedéseket, de nem látszik, hogy ez népszerűségük növekedéséhez vezetne. 

Európa többségében jobboldali színezetű kormányok vannak, és ezek a válság nyomán "baloldalinak látszó" intézkedéseket hoztak: állami tőkeinjekciókkal, a bankok feletti szorosabb felügyelettel igyekeznek mérsékelni a visszaesést. 

Egyes politikai elemzők szerint a lakosság jelentős része úgy véli, a válságot nem a jobbközép politikusok, hanem a mohó bankárok okozták, és ha mégis tetten érhető a politika felelőssége, akkor a balközépet is "társtettesnek" tartják.
 
Megfigyelhető ugyanakkor a radikálisabb baloldal pozícióinak bizonyos mértékű erősödése, amiből szintén nem profitálnak a szocialisták. Emellett - lévén szó mégiscsak európai választásokról, nem csupán hazai pártszimpátiákról - tapasztalható a jobboldali "euroszkeptikusok" vagyis az európai integráció lazítását akarók erősödése, főként annak nyomán, hogy a lisszaboni szerződést tavaly megtorpedózó ír Libertas megvetette a lábát több EU-országban.
 
Az eddigiek alapján valószínűsíthető, hogy az EP-választások nyomán megalakuló, új összetételű Európai Bizottságban - az unió "kormányában" - megőrzi elnöki posztját a portugál néppárti José Manuel Barroso. Állítólag őt támogatja még a munkáspárti kormányú Nagy-Britannia és a szocialista irányítású Spanyolország is. 

Poul Nyrup Rasmussennek, az európai szocialisták dán elnökének az esélyei jelenleg minimálisak. Egyes politológusok az EP-választások iránti mérhető közönyösség okait kutatva megjegyzik azt is, hogy az Európai Parlament sokak szerint híján van igazán sodró erejű, magukkal ragadó személyiségeknek, olyan karakteres politikusoknak, akiknek a szavára "nem lehet nem felfigyelni". 

Ez alól az egyik kivétel többek szemében az időnként különösen érdes nyelvű Martin Schulz, a szocialisták német frakcióvezetője, aki azonban - úgy hírlik - EU-biztosi állásra pályázik, tehát ki akar vonulni a parlamenti vitákból.

Kapcsolódó írások:

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.