Embertelen körülmények és ólomszennyezettség

Újabb áldozat és egy magyar film a koszovói menekülttáborokról

Újabb gyerek halt meg ólommérgezéstől Koszovóban, ahol a mitrovicai roma menekülttáborokban több mint száz család él embertelen körülmények közt. Az elmúlt nyolc év alatt több mint két tucat embert halt meg az ólomszennyezettség miatt a három táborban. A Romédia Alapítvány, a Nyílt Társadalom Intézet és a Duna Televízió közreműködésével Bársony Kata dokumentumfilmet forgatott a táborok lakóiról.

2008.01.29 17:22Roma Sajtóközpont
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Újabb kisgyermek halt meg Mitovicában, az egyik menekülttáborban. Ezzel 28-ra nőtt az ólommérgezésben meghalt áldozatok száma. Jelenleg 112 roma család él táborokban, embertelen körülmények közt az észak-koszovói Mitrovica és Zveéan környékén. A három tábort eredetileg ideiglenes jelleggel, 45 napos időtartamra állították fel 1999-ben, egy mérgező hulladékok tárolására használt területen, miután a háború után visszatérő koszovói albán szélsőségesek lerombolták a Mitrovica déli részén található roma negyedet, felgyújtva a házakat. 

Az albánok Koszovóban azért támadtak a romákra, mert azzal vádolták őket, hogy a háborúban a szerbek oldalán részt vettek házaik kifosztásában. Ugyanakkor a háború alatt a szerbek viszont albánpártinak gondolták a koszovói cigányokat, akik közül sokakat vittek kényszermunkára vagy soroztak be erőszakkal a hadseregbe. A koszovói romák először a NATO bombázások megkezdése után, majd az albán megtorlás elől hagyták el tömegesen a tartományt, ahonnan az ezredfordulóra a romák négyötödét - csaknem 120 ezer embert – űzték el. 

A menekültek zöme külföldre ment, de végül a mai napig álló koszovói táborokba csaknem nyolcszázan kerültek. A táborok egészségügyi helyzetéről az ENSZ egészségügyi szervezete, a WHO több jelentést is kiadott az elmúlt években. Ezek szerint a táborokban tarthatatlan állapotok uralkodnak, az ólomkoncentráció több százszorosa a megengedett határértéknek. A jelentések szerint a táborok közelében régi bányák vannak, amelyekből szivárog az ólompor, amely nagyobb mennyiségben lerakódva a vérbe, akár halálhoz vezető, súlyos egészségügyi problémákat okoz, és a több száz táborlakó gyermek a legveszélyeztetettebb.


Ugyanakkor az ENSZ misszió csak két éve kezdte adni a szükséges gyógyszereket az ott élőknek. A budapesti székhelyű Európai Roma Jogvédő Központ (ERRC) megállapítása szerint a koszovói hatóságok nem tették lehetővé a romák többsége számára, hogy visszatérjenek otthonaikba, azok pedig akik mégis ezt tették, vagy nem érzik szavatolva a biztonságukat, vagy otthonaikat romokban találták, esetleg időközben idegen családok foglalták el házaikat.

Ráadásul a koszovói romák ezreinek nincsenek személyes okmányai, így képtelenek állampolgári jogaikkal élni, egészségügyi vagy más szolgáltatást igénybe venni, illetve munkát vállalni. Bársony Kata rendező, a Duna Televízióban vetített Romani Mundi c. műsor stábjával Koszovóban járt, és az ólomszennyezésről készített dokumentumfilmet, hogy felhívja a figyelmet erre a nagyközönség számára kevésbé ismert tragédiára.
 
A filmet csütörtökön délelőtt mutatják be a sajtónak budapesti Vista Konferencia Központban. A sajtóbeszélgetésen többek közt jelen lesz Avdulah Mustafa, a koszovói romák szószólója és az ERRC az üggyel foglalkozó jogásza. A Duna Televízió szombaton 17 óra 20 perctől tűzi műsorára az alkotást.


Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.