Háború

Irán visszatérne a 2015-ös atomalkuhoz, de feltételekkel

Muscatban kezdődtek a tárgyalások az Egyesült Államokkal.

2025.04.15 16:12ma.hu
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Irán készen áll arra, hogy visszatérjen az urándúsítás 2015-ös szintjéhez, amelyet az eredeti atomalku, a Közös Átfogó Cselekvési Terv (JCPOA) rögzített – erről számolt be a Wall Street Journal iráni és európai tisztviselőkre hivatkozva. A lépés azonban nem feltétel nélküli: Teherán a szankciók gyors enyhítését, befagyasztott pénzeszközeinek felszabadítását, valamint az iráni olajat vásárló kínai partnerekre nehezedő amerikai nyomás megszüntetését kéri cserébe.

A diplomáciai egyeztetések első fordulójára szombaton került sor az ománi fővárosban, Muscatban, ahol Abbas Araghcsi iráni külügyminiszter és Steven Witkoff, az Egyesült Államok különleges elnöki megbízottja tartottak közvetett tárgyalásokat. Mindkét fél „pozitívnak és konstruktívnak” nevezte a találkozó hangulatát. Araghcsi külön köszönetet mondott az ománi külügyminiszternek a közvetítői szerepért, és bejelentette, hogy a második tárgyalási fordulóra április 19-én, szombaton kerül sor.

A diplomáciai háttéregyeztetéseket megelőzően, március elején Donald Trump amerikai elnök levelet küldött Irán legfőbb vezetőjének, Ali Hamenei ajatollahnak. A levélben Trump kifejezte készségét egy új megállapodás megkötésére az iráni atomprogramról, ugyanakkor katonai lépések lehetőségét is kilátásba helyezte, ha nem sikerül egyezségre jutni. Irán válaszlevelében visszautasította a közvetlen párbeszéd lehetőségét, és világossá tette, hogy kizárólag harmadik felek – például Omán – közvetítésével hajlandó tárgyalni.

Az eredeti, 2015-ös atomalkut az Egyesült Királyság, Németország, Kína, Oroszország, Franciaország, az Egyesült Államok és Irán kötötték meg. Az egyezmény célja az volt, hogy korlátozza Irán nukleáris tevékenységeit, cserébe a gazdasági szankciók fokozatos enyhítéséért. Azonban 2018 májusában, Trump előző elnöki ciklusa idején az Egyesült Államok egyoldalúan kilépett az egyezményből, és újból életbe léptette a szankciókat. Erre válaszul Irán is fokozatosan felfüggesztette kötelezettségvállalásait, többek között újraindította a korábban tiltott szintű urándúsítást.

A mostani muscati tárgyalások során – a New York Times értesülései szerint – az amerikai fél nem kérte Irán urándúsítási programjának teljes leállítását. A cél inkább az volt, hogy folytatódjon a párbeszéd, és megelőzzék azt, hogy a meglévő nukleáris anyagokat fegyvergyártásra használják fel.

A háttéregyeztetések tehát újra elindultak, de a konkrét megállapodás még várat magára. A következő forduló kulcsfontosságú lehet annak meghatározásában, hogy a felek képesek-e kompromisszumot kötni, és új alapokra helyezni a 2015-ös alku romjain elinduló tárgyalási folyamatot.

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.