"Összefogni és egyet akarni"

Markó: Sodródunk, ha nem tudunk kezet nyújtani a másik magyarnak

Egy nép akkor válik nemezetté, ha képes összefogni és egyet akarni, ha a nehéz pillanatokban képes félretenni a sérelmet, a bántást, a nézetkülönbséget, haragot és hiúságot - hangsúlyozta vasárnap Székelykeresztúron Markó Béla.

2009.03.15 14:41MTI - Fotó: rmdsz.ro

Több ezer ember jelenlétében, napsütéses időben tartották meg az ünnepi rendezvényt ebben a székelyföldi városban.

Markó Béla beszédében a nemzet összefogásának fontosságára hívta fel a figyelmet, hangoztatva: ha a nehéz pillanatokban képesek vagyunk félretenni sérelmet, bántást, nézetkülönbséget, haragot és hiúságot, és össze tudunk fogni, akkor valóban egy nemzet vagyunk.

Hogyha nem tudunk szolidárisak lenni egymással, és nem tudunk kezet nyújtani a másik magyarnak, akkor csak sodródunk iránytű nélkül erre–arra, vergődünk céltalanul a történelem markában - mondta. Leszögezte: nem elég a közös nyelv, nem elég az egyforma hagyomány, több kell ahhoz, hogy egy nemzet legyünk.

"Hiszen ugyanazon a nyelven is lehet mást gondolni, lehet viszálykodni, lehet széthúzni, lehet torzsalkodni egymással. Lehet örökös belső harccal tönkretenni az esélyeinket egy valóban jobb, magyarabb és európaibb jövőre" - fejtette ki a szónok.

"Mi képesek vagyunk az összefogásra" - állapította meg, emlékeztetve: nemrég az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) megállapodott, hogy az európai parlamenti választásokra közös listát indít a tulipán, vagyis az RMDSZ jele alatt.

A Magyar Összefogás listájának létrehozásától függetlenül a romániai magyarság képviselői ezután sem fognak mindenben egyetérteni - fűzte hozzá Markó, de úgy véli: a sokféle egyéni igazságon túl van egy sokkal lényegesebb közös igazság, ez pedig a magyar nemzet igazsága.

Az RMDSZ elnöke felidézte az elmúlt tizenkilenc esztendő vívmányait. Közvetlenül a rendszerváltás után még tiltani próbálták Erdélyben a piros–fehér–zöld lobogót és a nemzeti himnuszt, a magyarok templomi éneknek voltak kénytelenek álcázni azt, hogy ,,Isten áldd meg a magyart”.

Tizenkilenc évvel ezelőtt még vér folyt a szabadságért Marosvásárhelyen - emlékeztetett, megállapítva ugyanakkor, hogy ez a magyar közösség ma már szabadon ünnepel.

Ma már vannak magyar feliratok, működik Marosvásárhelyen a magyar tannyelvű Bolyai középiskola, már lehet magyarul beszélni a hivatalokban, Aradon ismét áll a Szabadság-szobor.

Markó Béla fontos feladatnak nevezte Erdélyt felemelését és modernizálását, amelyet Európa erős, sajátosan többkultúrájú, többnyelvű régiójává kell tenni.

Székelyföldön is sok a teendő - fűzte hozzá. Megállapította: a román politikusok egy része úgy fél az autonómia szótól, mint az ördög a tömjénfüsttől. Ezek a politikusok azonban nem tudnak épkézláb magyarázatot adni arra a kérdésre, hogy a székely emberek ügyes–bajos dolgaiban miért Bukarestben kell dönteni - mondta.

"Mi jónéven vesszük, hogy jönnek a román miniszterek Székelyföldre, és velünk együtt akarnak gondolkodni fejlesztési kérdésekről, de szeretném elmondani mindenkinek, hogy távlatilag nem ez a megoldás, nem képzelhetjük úgy a jövőt, hogy Bukarestben döntsék el, Alszegen vagy Felszegen kell-e megjavítani az utat. Ezt mi jobban tudjuk, jobban tudja az, aki itt él" - fejtette ki a szónok.

Szerinte Székelyföldnek meg kell adni a lehetőséget, hogy nyelve, kultúrája, településeinek fejlesztése, gazdasága dolgában is maga döntsön. Erre kell az autonómia! - mondta Markó Béla.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.