Ultranacionalista pártvezér indul az élről

Célfotó dönthet a szerb elnökválasztás második fordulójában

Csekély előnnyel egy ultranacionalista pártvezér indul az élről a szerbiai elnökválasztás második, döntő fordulójában, miután vasárnap maga mögé utasította az európai integráció híveként kampányoló legfőbb vetélytársát.

2008.01.22 07:10MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Tomislav Nikolic, a Szerb Radikális Párt (SRS) de facto vezetője a leadott voksok 39 százalékát szerezte meg, míg legnagyobb riválisa, Boris Tadic hivatalban lévő államfő 35 százalékot kapott. Jelentősen leszakadva, 7 százalékkal végzett a harmadik helyen Velimir Ilic populista miniszter, a negyedik helyet pedig a szocialista párti Milutin Mrkonjic szerezte meg 6 százalékkal.

Utóbbi két jelölt Nyugat-ellenes politikája jóval közelebb áll Nikolicéhoz, mint Tadicéhoz. Szavazóik többsége valószínűleg a nacionalista Nikolicra fog szavazni a választás február 3-án esedékes második fordulójában - vélik belgrádi megfigyelők. Tadic viszont számíthat az ötödik helyen befutott Cedomir Jovanovic támogatóinak a voksaira; a liberális politikus 5 százalékos eredményt ért el.

Ez azonban kevésnek tűnik, hiszen 40 százalék jócskán elmarad a Nikolic-hívekhez (39) csapódó Ilic- és Mrkonjic-támogatók (13) együttes voksaitól - még akkor is, ha a második fordulóban a vajdasági magyar elnökjelölt, Pásztor István hívei (mintegy 2,5 százalék) Tadicra adnák a szavazatukat. Belgrádi elemzők szerint kiélezett versenyben dől majd el, ki lesz Szerbia következő államfője: Nikolic vagy Tadic. "Egy bizonyos: ez lesz a legszorosabb választás Szerbia történetében. A győztes személye az utolsó szavazatok összeszámlálásakor fog csak kiderülni" - jósolta Marko Blagojevic, a szabad választás és demokrácia központ nevű független monitoring csoport munkatársa.

Zoran Stoiljkovic, a belgrádi egyetem politikatudományok tanszékének tanára szerint sok függ majd a kulcsszereplők magatartásától. Attól, hogy a liberális, a szerb demokrata és a szocialista párt vezetői a két állva maradt jelölt közül kinek a támogatására szólítják fel híveiket a második fordulóban. Hogy ki nyer majd február 3-án, azt csak az utolsó pillanatban, a célfotó fogja eldönteni - véli Stoiljkovic.

Az elnökválasztás eredménye meghatározhatja, hogy a zűrzavaros állapotú Szerbia közelebb kerül-e az Európai Unióhoz, vagy pedig visszazuhan az elszigeteltségbe, amely Slobodan Milosevic autokrata kormányzása idején, a 90-es években jellemezte az országot. "Nikolic és Tadic különbözően viszonyul Európához, így a második választási forduló valójában népszavazás lesz arról, hogy az ország csatlakozni kíván-e az EU-hoz" - jelentette ki Vuk Jeremic külügyminiszter, Tadic Demokrata Pártjának a tagja.

Nikolic nem is olyan régen még Nagy-Szerbiáról szónokolt, amelynek határai mélyen beleharapnának Horvátország területébe, és Koszovó megvédését ígérte katonai eszközökkel. A választási hadjáratban viszont ilyen kijelentések már nem hagyták el a száját. Az új köntösbe bújt 55 éves kragujevaci építésztechnikus óvatosabb hangot ütött meg, értésre adva: szeretne minden országgal együttműködni, mindenekelőtt Oroszországgal, amely "a legközelebb áll" Szerbiához. Szorgalmazta a kooperációt az Európai Unióval is, de "nem mindenáron" - azaz nem Koszovó feladásáért cserébe.

A dél-szerbiai tartomány elszakadása esetére nem helyezett kilátásba katonai fellépést, csupán azt ígérte, hogy Belgrád minimálisra csökkentené a diplomáciai kapcsolatokat azokkal az uniós tagállamokkal, amelyek elismernék Koszovó függetlenségét. Mérsékelt hangú nyilatkozataival Nikolic nyilvánvalóan azokat az elégedetleneket próbálja megszólítani a demokratikus pártok hívei közül, akiket eddig elriasztott az SRS radikális nacionalizmusa. Szavazói főként a kommunizmus összeomlását követő gazdasági fordulat vesztesei közül kerülnek ki: a bezárt, felszámolt állami vállalatok állástalanná vált alkalmazottainak a száma százezrekre rúg.

Híveinek másik fő csoportját az "újsütetű" szerb állampolgárok képezik. Azokról a szerb menekültekről van szó, akik a 90-es években Bosznia-Hercegovinából, Horvátországból, Szlovéniából települtek át Szerbiába, de csak a 2000-ben lezajlott politikai fordulat (Milosevic bukása) után kaptak állampolgárságot. A korábbi diktátor rezsimje ugyanis nagyon megválogatta, kinek ad szerb útlevelet a mintegy félmillió menekült közül. Paradox módon éppen a demokratikus kormányok juttatták (az állampolgárság megadásával) új szavazókhoz a nacionalistákat. A február 3-án esedékes második forduló nagy kérdése, hogy melyik jelölt mögé áll Vojislav Kostunica.

A konzervatív miniszterelnök az első menetben Ilicet támogatta, ő azonban kiesett a versenyből. Kostunica politikai nézetei közelebb állnak Nikolicéihoz - ám miniszterelnöki pozíciója Tadic Demokrata Pártjától függ, amely része a belgrádi koalíciónak. "Szerbia következő elnökét Kostunica fogja megválasztani - jósolta Goran Svilanovic, az ország korábbi külügyminisztere. - Bárkit választ is, az fog nyerni a második körben. Hamarosan el kell döntenie, kinek a pártjára áll. Eddig

Kapcsolódó írások:

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.