Illegális bevándorlás
Szlovákia benyújtotta az Európai Bírósághoz a kötelező kvóták elleni keresetét
Szlovákia keresetet nyújtott be szerdán az Európai Bírósághoz (ECJ) azon európai uniós döntés ellen, amelynek értelmében 120 ezer menedékkérőt osztanának szét az uniós tagországok között.
2015.12.02 14:42MTIEzt jelentette be Robert Fico miniszterelnök a kormány ülését követően Pozsonyban.
A menedékkérők újraelosztásáról szóló döntést az unió belügyminiszterei - minősített többségi szavazással - szeptember 23-án hagyták jóvá.
Pozsony a szerdán iktatott keresetben az uniós döntés érvénytelenítését és a perköltségek megtérítésének jóváhagyását kéri a luxembourgi székhelyű bíróságtól.
Robert Fico szlovák kormányfő a kereset beadásának bejelentését követően újságíróknak nyilatkozva kiemelte: a kötelező kvótákat az uniós belügyminiszterek az Európai Tanács korábbi döntése ellenében hagyták jóvá.
"Úgy gondoljuk, hogy ebben az esetben megsértették az Európai Parlament (EP) és a nemzeti parlamentek jogait" - szögezte le.
Utalva arra, hogy a szeptemberi döntéshozatalkor Szlovákián kívül Magyarország, Csehország és Románia is a kötelező elosztás ellen szavazott, Finnország pedig tartózkodott, Robert Fico leszögezte: Pozsony azon az állásponton van, hogy az uniós belügyminiszterek tanácsának egyhangú, nem pedig minősített többségi döntést kellett volna hoznia.
Azt, hogy a kötelező kvótákat Pozsony meg fogja támadni, már az uniós döntés másnapján bejelentette Robert Fico. A kereset beadásához szükséges parlamenti határozatot szeptember 30-án hagyta jóvá a pozsonyi törvényhozás.
Bár a kötelező kvótákat Szlovákiában a közvélemény döntő többsége ellenzi, a kvótadöntésnek a luxembourgi bíróságon való megtámadása mégis megosztotta a szlovák politikai osztályt. A kereset beadását korábban több szlovák ellenzéki párt is bírálta: többségükben azzal érveltek, hogy a lépés olyan ellenséges gesztus, amely árthat az ország unión belüli helyzetének.
A kérdést eltérően ítéli meg a szlovákiai magyar választók szavazataira számító két párt, a Berényi József vezette Magyar Közösség Pártja (MKP) és a Bugár Béla vezette Most-Híd szlovák-magyar vegyes párt is. Míg az MKP álláspontja egyértelmű, hiszen a felvidéki magyar párt októberben aláírásgyűjtést is indított a kötelező kvóták elutasításának céljával, addig a migránskérdésben rendszerint a nyugat-európai befogadó politika mellett álló Most-Híd keményen bírálta a luxembourgi beadványt.