A délszláv válság hagyatéka

Bosznia - A széttartás trükkjei

Ez egy ország, amely két államból áll, három nemzetiség alkotja és aki teheti, azt nézi, a négy égtáj közül melyik felé induljon.

2014.07.01 17:55MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret
Forrás: Wikipedia

A fentieket a diplomás, huszonéves Said Szarajevóban sommázta az MTI tudósítójának, szerinte mi jelenti ma Bosznia-Hercegovina lényegét.

Ő is azok közé tartozik, akik munkalehetőség és a vállalkozás indításához szükséges tőke híján külföldre kacsingatnak - helyzetét pedig egyszerűbbé is teszi, hogy folyékonyan beszél angolul, németül. Végzettségét tekintve tanár, így ha szakmájában akar dolgozni, a szarajevói egyetemen szerzett diplomáját honosíttatni kell. Ezért - mondja - jobban járt volna, ha külföldön szerzi meg végzettségét - csakhogy erre nem volt pénze.

Azt már egyik oktatója meséli, mekkora a különbség az ország egyes egyetemei, főiskolái között - és erre rá is játszanak egyszer-egyszer a diákok. Noha a legtöbben nemzetiségi alapon döntik el, hogy a bosnyák-horvát államalakulatban, a Bosznia-hercegovinai Föderációban vagy a szerb államalakulatban, a boszniai Szerb Köztársaságban tanulnak tovább, akadnak érdekes kivételek - mondja. Példaként hozza fel azt a szerb diákját, aki a szerb területen lévő Kelet-Szarajevói Egyetemen került összetűzésbe oktatójával, s hogy le tudjon diplomázni, már csak dacból is a zömmel muzulmánok látogatta Szarajevói Egyetemre jött tanulmányait folytatni.

"Ennél jóval meredekebb volt, amikor egy nem túl törekvő szerb hallgató azzal indokolta, miért a Szarajevói Egyetemre jött, hogy botrány lenne belőle, ha innen kicsapnák" - jegyezte meg az oktató, aki szerint ritkák és akár a túloldalon is megtörténhetnek ilyen esetek, a diákok pedig remekül megférnek egymással, ha tudják is, ki hova való.

A ma már háromnegyed részben muzulmánok lakta Szarajevó lakói rendre megjegyzik: nem az számít, ki milyen nemzetiségű, hanem az, milyen ember. Mindezt persze árnyalja, hogy rengeteg a vegyes házasság, így sokaknak egyéni döntése, milyen nemzetiségűnek tartják magukat. Más a helyzet azoknál, akik már felnőtt fejjel élték át az 1992 és 1995 közötti polgárháborút; a fiatalabb taxisoknak szinte fel sem tűnik, ha átlépik a föderáció és a Szerb Köztársaság határát, az idősebbek - akik szinte egytől egyig harcoltak húsz éve - kivétel nélkül megjegyzik, hogy a "másik oldalon vagyunk".

Így tett Meho Arnautovic is, amikor a szarajevói repülőtér mellett fekvő alagútmúzeumba fuvarozta az MTI tudósítóját. 1993-as megépítése óta a 800 méter hosszú, egy méter széles és másfél méternél valamivel magasabb járat volt két éven át az ostromgyűrűbe zárt város egyetlen nagyjából biztonságos szállítási kapcsolata a külvilággal - itt hoztak élelmet és vittek ki sebesülteket az ENSZ által felügyelt légikikötő kifutópályája alatt.

Ő is járt ki az alagúton, amíg bent a városban egy akna meg nem sebesítette. A nyakába fúródó szilánkok miatt pedig alig tud beszélni. "Nagy veszteség volt nekünk a háború, de az is, hogy utána alig indult újra a gazdaság. Nincs mivel idehaza tartsuk a fiatalokat, azt pedig senki nem tudja, mivel lehetne visszacsalogatni azokat a képzett százezreket, akik külföldre mentek" - mondja a taxisofőr, akinek családtagjai többen is külföldön keresik kenyerüket és boldogulásukat.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.