A helyzet még évekig nem változik

Bosznia-Hercegovina: "feketelyuk" a Nyugat-Balkán térképén

Miután a múlt héten Albánia is megkapta az uniós tagjelölti státust, a nyugat-balkáni régióban már csak Bosznia-Hercegovina jelent "feketelyukat", ez a helyzet pedig várhatóan még évekig nem változik.

2014.06.30 16:44MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret
Forrás: Wikipédia

Jól illusztrálja a szomszédos országoktól, illetve magától az uniós csatlakozástól való távolságot az, hogy a boszniai vezetők évek óta képtelenek megegyezni azokban a kérdésekben, amelyeket Brüsszel a csatlakozási tárgyalások megkezdésének feltételeként szabott meg - írta hétfőn a szarajevói Nezavisne Novine című napilap az internetes oldalán megjelent elemzésében.

Három olyan témakör van, amelyek már a tagjelölti státus megszerzésének is előfeltételei: az úgynevezett Sejdic-Finci-ügy rendezése, a két entitás együttműködését célzó koordinációs mechanizmusok kidolgozása, valamint a 2008-ban aláírt stabilizációs és társulási megállapodásban foglalt, integrációt célzó átfogó reformok.

A "Sejdic-Finci-ügy" lényege, hogy a bosznia-hercegovinai alkotmány diszkriminatív a nem "államalkotó" népcsoportokkal szemben, így ők nem kerülhetnek be a törvényhozásba. Dervo Sejdic és Jakob Finci boszniai roma, illetve boszniai zsidó férfi 2006-ban az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult azzal, hogy az alkotmány másodrendű állampolgároknak tekinti azokat, akik nem tartoznak az államalkotó népcsoportok, vagyis a bosnyákok, a horvátok és a szerbek közé.

A strasbourgi bíróság 2009 decemberében kihirdetett ítéletében Sejdicnek és Fincinek adott igazat, az EU pedig azt várja, hogy az ország törölje el a diszkriminációt.

További problémát jelent, hogy 1995-ben, a boszniai háborút lezáró daytoni szerződés két úgynevezett entitásra osztotta Bosznia-Hercegovinát, az ország területének 51 százalékát kitevő, főleg bosnyákok és horvátok lakta Bosznia-hercegovinai Föderációra és a többségében szerbek lakta boszniai Szerb Köztársaságra.

A két országrésznek külön vezetése, parlamentje és alkotmánya is van, de rendelkeznek a teljes államra vonatkozó vezetéssel is. A túlméretezett államapparátus pedig megbénítja az ország működését. Halid Genjac, a boszniai képviselőház integrációs bizottságának elnöklője szerint az, hogy Albánia tagjelölti státust kapott, újabb "drámai figyelmeztetés" Szarajevó számára.

"Most még jobban látszik, hogy Bosznia-Hercegovinának milyen problémái vannak az európai integrációban, és hogy ezeket a problémákat mihamarabb meg kell oldani. Nagyon veszélyes helyzetet teremtett az, hogy Bosznia-Hercegovina kimaradt a régió európai integrációjából" - fogalmazott a politikus.

Elismerte, hogy néhány hónappal az októberre tervezett választások előtt már nem lehet látványos előrelépéseket tenni, de szerinte a jelölteknek mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy a voksolást követően stabil és Európa-párti kormány alakuljon.

Andy McGuffie, az Európai Unió boszniai missziójának szóvivője ugyanakkor azt mondta: Bosznia-Hercegovina leendő uniós tagságának van valós alapja, és azt mind a 28 tagállam támogatja.

Elismerte ugyanakkor, hogy nagy lemaradások tapasztalhatók az ország európai integrációjában. Szerinte a választások utáni év mindenképpen kulcsfontosságú lesz majd ebben a folyamatban.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.