Vége a hadműveletnek

Oroszország befejezte a dél-oszétiai hadműveletet, mert elérte célját

Oroszország befejezte grúziai békefenntartó hadműveletét, s egyben ideiglenes fegyverszünetet hirdet, mert elérte minden célját, és megvalósította a békefenntartó misszió mandátumát: helyreállította a status quót, megvédte a rendet és a Dél-Oszétiában élő orosz állampolgárokat - mondta kedden Moszkvában Dmitrij Medvegyev orosz államfő a Nicolas Sarkozy francia elnökkel tartott megbeszélés után.

2008.08.12 18:41MTI

Közölte az is, hogy a rendezést illetően a következő alapelvekben állapodott meg Sarkozyval: az orosz katonák és a grúz fegyveres erők visszavonulnak a fegyveres konfliktus kezdete előtti pozíciókba - ez a Dél-Oszétiába erősítésül küldött orosz egységek kivonását is jelenti -, az erőszak alkalmazását el kell kerülni, végleg be kell szüntetni minden harci cselekményt, szabad utat kell nyitni a humanitárius segélyeknek, s a nemzetközi közösség hozzálát Dél-Oszétia és Abházia majdani státusa és a térség szilárd biztonsága garantálásához szükséges intézkedések megvitatásához. 

Az orosz államfő kijelentette: a dél-oszétiai békéhez az út akkor nyílik meg, ha Grúzia elfogadja és teljesíti a javasolt rendezési elveket, vagyis most Tbiliszin van a sor. Medvegyev szerint Moszkva válasza Grúzia dél-oszétiai fellépésére optimális volt, amennyiben megakadályozta, hogy a konfliktus sokkal több áldozatot követeljen. Moszkvának nem is volt más választása, s az elmúlt napok megmutatták, hogy a válasz egyben a lehető leghatékonyabb és legkövetkezetesebb is volt. Szavai szerint az orosz katonai erő mozgósítására azért volt szükséges, mert Grúzia tüzérséget és légierőt vetett be a békés polgári lakosság ellen, és az orosz katonák békefenntartó missziójának teljesítése nyitotta meg az utat a békés rendezéshez. 

Sarkozy szerint "normális dolog, hogy Oroszország meg akarja védeni határain belül állampolgárai és a határain túl az orosz anyanyelvű emberek érdekeit, de az is érthető, hogy a nemzetközi közösségnek érdekében áll Grúzia szuverenitásának, területi épségének és biztonságának megőrzése". Sarkozy kifejezte Európa készségét arra, hogy részt vegyen kaukázusi békefenntartó missziókban, az ottani konfliktusok rendezésében, mivel a dél-oszétiai konfliktus is Európa határán zajlott. Európa és Oroszország kapcsolata pedig stratégiai kérdés a francia elnök szerint. 

Grúzia úgy döntött, hogy felmondja az orosz békefenntartók abháziai jelenlétről 1994-ben kötött szerződést - jelentette be kedden Tbilisziben Miheil Szaakasvili grúz elnök. A grúz törvényhozás előtt tartott nagygyűlés 50-70 ezresre becsült hallgatósága előtt az államfő egyben kijelentette: az abháziai orosz csapatokat Grúzia megszálló haderőnek tekinti. Szaakasvili azt is közölte, hogy a tbiliszi vezetés döntéséről tájékoztatta az Egyesült Államok elnökét és a világ más vezető országainak képviselőit. Grúzia mostantól Abháziát és Dél-Oszétiát Oroszország által megszállt területnek tekinti - fűzte hozzá. 

A grúz államfő bejelentette, hogy Grúzia kilép a volt szovjet tagköztársaságok nagy részét tömörítő Független Államok Közösségéből (FÁK). Beszédében azt is közölte, hogy Tbiliszi kilépésre biztatja Ukrajnát és más FÁK-tagországokat is.

A NATO-tagországok kedden megerősítették azt az álláspontjukat, hogy Grúzia területi épségének fenn kell maradnia - jelentette be Jaap de Hoop Scheffer főtitkár azt követően, hogy a szövetség döntéshozó, nagyköveti tanácsa meghallgatta Szalom Szamadasvili grúz nagykövetet az orosz-grúz fegyveres konfliktusról. Brüsszeli sajtótájékoztatóján a holland politikus azt is hangoztatta, hogy a volt szovjetköztársaságban vissza kell állítani a harcok kezdete előtti, azaz augusztus eleji állapotot.
 
Kivonultak a grúz erők a szakadár Abházia területén lévő, de eddig grúz ellenőrzés alatti Kodori-szorosból - közölte kedden Sota Utiasvili grúz belügyminisztériumi szóvivő a francia hírügynökséggel. Az abház fegyveres erők keddre virradóra támadást intéztek a grúz erők ellen, hogy kiszorítsák őket a Kodori-szorosból - jelentette reggel az ITAR-TASZSZ orosz hírügynökség. A mostani konfliktus múlt szerdán kezdődött, amikor tűzpárbaj zajlott le Grúzia és Dél-Oszétia határvidékén. 

A dél-oszétiai kormány azzal vádolta a grúz vezetőket, hogy rendszeresen lövetik a tartomány településeit. A tbiliszi vezetők visszautasították ezt, s éppen az ellenkezőjét állították: szerintük Dél-Oszétiából lőttek grúziai falvakat. A nemzetközileg el nem ismert dél-oszét elnök, Eduard Kokojti és "kormánya" azt akarja, hogy a tartomány összeolvadjon az Oroszországi Föderációhoz tartozó Észak-Oszétiával. A grúz elnök többször is hangsúlyozta: "szükség esetén" Tbiliszi katonai erőt is alkalmazhat, hogy érvényt szerezzen Dél-Oszétiára támasztott igényének. 

A grúz kormány csütörtök éjjel úgy döntött, hogy "helyreállítja az alkotmányos rendet" Dél-Oszétiában. A grúz erők egész éjszaka a szeparatistákat támadták, és péntek reggel betörtek a déloszét fővárosba, Chinvaliba. Délutánra a grúz kormány már azt jelentette be, hogy alakulatai ellenőrzésük alá vonták Chinvalit. Déloszét vezetők ezzel csaknem egyidejűleg azt mondták, hogy a csapataik tartják állásaikat, és a város továbbra is déloszét ellenőrzés alatt áll. 

Oroszország szóban és fegyverrel is kiállt a déloszét vezetés mellett, és agressziónak minősítette a történteket. Medvegyev elnök figyelmeztetett: Oroszország nem hagyja büntetlenül állampolgárai halálát Dél-Oszétiában. Leszögezte, hogy Oroszország továbbra is a biztonság szavatolója marad a Kaukázusban. Mint mondta, Oroszország törvényesen tartózkodik Grúzia területén, a nemzetközi egyezményeknek megfelelően békefenntartó missziót ellátva.

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.