Szlovák elnökválasztás

Kiska bő négyszázezer voksot vert Ficóra

A hivatalos végeredmény szerint a voksolás második, döntő fordulójában a független jelöltként indult Kiska az érvényes szavazatok 59,38 százalékát, ellenfele, a hivatalban lévő kormányfő pedig a voksok 40,61 százalékát kapta meg.

2014.03.30 12:40MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret
Forrás: MTI

Andrej Kiska (ejtsd: Kiszka) nyerte a negyedik közvetlen elnökválasztást Szlovákiában - jelentette be a Központi Választási Bizottság (ÚVK) vasárnap délelőtt Pozsonyban, az előző nap tartott második forduló hivatalos végeredményét kihirdetve. Eszerint Kiska 1,3 millió szavazatot szerzett, és így több mint négyszázezer vokssal előzte meg ellenfelét, Robert Ficót.

A hivatalos végeredmény szerint a voksolás második, döntő fordulójában a független jelöltként indult Kiska az érvényes szavazatok 59,38 százalékát, ellenfele, a hivatalban lévő kormányfő pedig a voksok 40,61 százalékát kapta meg.

Ennek alapján, június 15-étől - amikor a második megbízatási időszakát töltő Ivan Gasparovic mandátuma lejár - Andrej Kiska lesz Szlovákia harmadik közvetlenül megválasztott államfője.

A második fordulóban a választók részvételi aránya 50,48 százalékos volt, tehát a várakozásoknak megfelelően némileg magasabbnak bizonyult, mint az első fordulóban mért 43 százalék.

Andrej Kiska már a nem hivatalos végeredményre reagált vasárnap hajnalban. Akkor azt mondta: megtartja a választás előtt tett ígéreteit, azaz minden szlovák állampolgár elnöke lesz. Hozzátette, mindent megtesz annak érdekében, hogy visszaadja az elnöki tisztségnek az azt megillető megbecsülést, megszolgálja a beléje vetett bizalmat, és megígérte azt is, hogy megpróbál "emberi arcot" adni a szlovák politikának.

A vesztes Robert Fico már szombat éjjel - a szavazás eredményeinek 50 százalékos feldolgozottsága mellett - elismerte vereségét. A hivatalban lévő kormányfő megköszönte támogatóinak a szavazatokat, és gratulált ellenfelének.

A második fordulóban Kiska a 49 szlovákiai választókerület közül 36-ban nyert, míg Fico csak 13-ban. Fico csak az ország keleti és középső, illetve egy-két északi körzetében tudott győzni. Ezekben a régiókban a választási részvétel is meghaladta az országos átlagot. A legalacsonyabb részvétel - Pozsony megye kivételével, amelyben az egyik legmagasabb arányt mérték - Szlovákia déli járásaiban, vagyis a magyarság által legsűrűbben lakott régiókban volt.

A szlovák média első reakcióiban egybehangzóan súlyosnak és váratlan arányúnak értékelte Fico vereségét, amelynek egyes vélemények szerint az államfőválasztáson túlmenő következményei is lehetnek a hivatalban lévő kormányfő és pártja, a baloldali Irány-Szociáldemokrácia (Smer-SD) számára. Így vélekedett a TASR közszolgálati hírügynökségnek nyilatkozva Pavol Marchevsky politológus is, aki szerint Fico veresége pártja számára is politikai következményekkel jár majd. Szerinte ez várhatóan ahhoz vezet, hogy a Smer tudatosítja, a jövőben aligha tud majd "egyszínű" kormányt alakítani, ezért várhatóan nyitni fog valamelyik vetélytársa irányába.

Forrás: MTI

Ján Baránek politológus ugyancsak meglepetésként értékelte, hogy Andrej Kiska ilyen nagyarányú győzelmet tudott elérni. Véleménye szerint az elnökválasztás eredménye azt jelzi, hogy a szlovákiai választónak megcsömörlött a hagyományos politikusoktól és elfordult a hagyományos politikától.

Az elnökválasztás második fordulójának eredménye helyi megfigyelők szerint sokban emlékeztet a 2004-es elnökválasztásra, amikor Vladimír Meciar szenvedett vereséget Ivan Gasparovic jelenlegi államfőtől: szakértői vélemények szerint Gasparovicot is leginkább a Meciar ellen leadott "tiltakozó szavazatok" juttatták az elnöki székbe.

Ugyanakkor a pozsonyi sajtó egy része Andrej Kiska fölényes győzelmét úgy látja, hogy az csak azért számít meglepetésnek, mert szinte senki nem merte elhinni, hogy egy politikai újonc megverheti Robert Ficót, akinek a személye bár megosztja a közvéleményt, mégis a legnépszerűbb és a jelenlegi politikai palettán talán az egyedüli igazán karizmatikus politikusnak számít Szlovákiában.

A szlovák államfőt a hatályos jogszabályok szerint öt évre választják, hivatalos székhelye 1996 óta ismét a pozsonyi Grassalkovich-palota, amely először a második világháborús szlovák állam idején volt elnöki központ. Szlovákiában az államfő jogkörei meglehetősen korlátozottak. Bár az elnök a törvényalkotási folyamatban elvben vétójoggal rendelkezik, a gyakorlatban eddig ritkán esett meg, hogy az általa kifogásolt jogszabályokat a parlament - "áttörve a vétót" - ne szavazta volna meg újra. Bár a pozsonyi sajtó - Robert Fico esetleges győzelmére spekulálva - az elmúlt hónapokban többször is felvetette, hogy a jövőben az államfői jogkörök megerősítésére kerülhetne sor, ám ennek esélye - a választás tényleges eredményének tükrében különösen - elenyésző.

Andrej Kiska vállalkozó, független jelölt nyerte a negyedik közvetlen szlovák elnökválasztást szombaton, így június 15-től - amikor a második megbízatási időszakát töltő Ivan Gasparovic mandátuma lejár - ő lesz Szlovákia harmadik közvetlenül választott államfője.

A választás második, döntő fordulójában Kiska a leadott voksok 59,38 százalékával győzött a Központi Választási Bizottság (ÚVK) által vasárnap délelőtt bejelentett hivatalos végeredmény szerint. Az első fordulóban Kiska a második helyen végzett, a szavazatok 24 százalékának megszerzésével.

Andrej Kiska újoncnak számít a politikában, 51 éves, nős, első házasságából két felnőtt, második házasságából két kiskorú gyermeke van. 1963-ban Poprádon született, tanár szülők gyermekeként. A pozsonyi műszaki egyetem elektrotechnikai karon szerzett diplomát, majd tervezőmérnökként helyezkedett el a poprádi Naftoprojekt vállalatnál.

A rendszerváltás után az Egyesült Államokba költözött, később visszatért és Szlovákiában kezdett vállalkozni. Első vállalkozása, amely ékszer export-importjával foglalkozott, nem járt sikerrel. Ezt követően - a kilencvenes évek második felében - több, fogyasztói kölcsönöket nyújtó és részletvásárlást kínáló pénzintézményt (de nem bankot) alapított. Vagyonát a banki hiteleknél jóval magasabb kamatra kölcsönző cégekkel alapozta meg, emiatt a kampány során egész sor támadás érte, legfőbb ellenfele, Robert Fico több alkalommal is uzsorásnak nevezte, amiért Kiska feljelentést is tett ellene.

A "nem banki" cégeiben birtokolt tulajdonrészét Kiska 2005-ben eladta az egyik szlovákiai kereskedelmi banknak, ám továbbra is az érintett cégek felügyelőtanácsi tagja maradt. 2006-ban egy barátjával megalakította a Dobry Anjel (jó angyal) nevet viselő jótékonysági szervezetet, amely nehéz anyagi helyzetbe jutott családok megsegítésével foglalkozik. (A helyét ebben a szervezetben tavaly nyártól felesége vette át.)

Andrej Kiska több - főként gazdasági témákkal és vállalatvezetéssel foglalkozó - kötet, többek között a Vedd kezedbe az életed (Vezmi zivot do vlastnych rúk) és az Egy menedzser útja a pokolból (Cesta manazéra z pekla) szerzője. Ez utóbbiban - médiainformációk szerint - egyebek mellett arról is említést tesz, hogy diákkorában megpróbált belépni a kommunista pártba, ám nem vették fel. Andrej Kiska vagyonos vállalkozó, magánvagyona a Hospodárské Noviny szlovák gazdasági-közéleti lap szerint legkevesebb 6 millió eurót (megközelítőleg 1,8 milliárd forintot), éves bevétele pedig 700 ezer eurót (mintegy 210 millió forintot) tesz ki. Vállalkozói és menedzseri tevékenysége alapján 2006-ban megkapta az év menedzsere díjat.

A pozsonyi sajtó és Robert Fico is többször tett említést arról, hogy állítólag kapcsolatokat ápol szlovákiai szcientológusokkal, a miniszterelnök ezért biztonsági kockázatnak is minősítette a leendő államfő személyét. Állításukat egyebek mellett arra alapozták, hogy Kiska a szcientológiához köthető személyek által szervezett rendezvényeken vett részt, azokon tartott előadásokat. A Szlovákiában egyházként el nem ismert szcientológiai szervezetekhez való kötődését Andrej Kiska több alkalommal is cáfolta, ám a konkrét személyekhez fűződő kapcsolatait firtató kérdésekre rendszeresen kitérő válaszokat adott.

Andrej Kiska jelenleg nem tagja egy szlovákiai pártnak sem, politikai irányvonala eddigi nyilatkozataiból nem vált egyértelművé. A kampány utolsó szakaszában több ellenzéki párt is támogatásáról biztosította, köztük a Bugár Béla vezette Most-Híd szlovák-magyar párt. A Magyar Közösség Pártja (MKP) - amely a szlovák elnökválasztások történetének első magyar jelöltjeként Bárdos Gyulát indította az első fordulóban - úgy döntött, sem Kiskát, sem Ficót nem támogatja, mivel egyikük sem vállalta fel a felvidéki magyarság megmaradását célzó terveiket.

A felvidéki magyarsággal kapcsolatban az elnökválasztási kampány során feltett újságírói kérdésekre Kiska csak annyit mondott: minden állampolgár elnöke kíván lenni. Egy televíziós vitában ugyanakkor egyetértett azzal, hogy a Benes-dekrétumokat megerősítő jogszabályt meg kell tartani.

Andrej Kiska a választás végeredményére reagáló sajtótájékoztatóján azt mondta: megtartja a választás előtt tett ígéreteit, azaz minden szlovák állampolgár elnöke lesz. Hozzátette, mindent megtesz annak érdekében, hogy visszaadja az elnöki tisztséget megillető megbecsülést, megszolgálja a belé vetett bizalmat, és megígérte azt is, hogy megpróbál "emberi arcot" adni a szlovák politikának.

Kapcsolódó írások:

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.