Sokan keveslik az 529 halálos ítéletet

Egyiptomnak elege lett az iszlámból?

Sok egyiptomi üdvözölte a hétfői tömeges halálbüntetést, s keményebb fellépésre buzdította a bírókat az iszlamistákkal szemben.

2014.03.26 20:05MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Az egyiptomi Minja tartományban tartott kétnapos villámper, amelyben 529 embert ítélt halálra egy bíró, világszerte megrökönyödést váltott ki mind jogvédők, mind kormánypolitikusok körében. Ugyanakkor számos helyi közéleti személyiség a jogállamiság diadalaként ünnepelte az ítéletet az egyiptomi sajtóban, amelynek jelentős része lelkes támogatója a kormány terroristaellenes harcának.

Az iszlamista Mohamed Murszi elnök tavaly nyári megbuktatása óta a biztonsági erők és a Muzulmán Testvériség támogatói közti összecsapásokban eddig legkevesebb 1400 ember vesztette életét. Augusztusban, két Murszi-párti tüntetőtábor több száz halálos áldozattal járó feloszlatása után napokig tartó erőszakhullám söpört végig az országon, amelyben az iszlamistákkal szimpatizáló tomboló tömegek a központi hatalom és a rendvédelmi erők intézményein töltötték ki haragjukat.

A hétfőn halálraítéltek a vád szerint lerohantak egy rendőrőrsöt, megölték a helyi parancsnokot, elkobozták a fegyvereket, majd felgyújtották az épületet. "Inkább tíz-, sőt húszezret kellet volna (halálra ítélni)" - jelentette ki Ahmed Músza a Szada el-Balad kereskedelmi tv-csatorna népszerű műsorvezetője. "Miért vagy úgy felháborodva jogvédő úr? (...) Mit vársz el a törvénykezéstől? Tisztelegjen a terroristák előtt? Vagy talán te is a terrorizmust támogatod?" - szegezte kérdést a vitatott ítélet bírálóinak.

Músza kirohanásánál mérsékeltebb hangvétellel, de hasonló határozottsággal szólalt fel Ránia Badavi a magántulajdonú Tahrír csatorna adásában. "Ma igazságot kaptunk" - mondta, s hozzátette, "elegünk van az erőszakból. Az általatok vívott háború ellenére fel fogjuk építeni ezt az országot".

Az egyiptomi igazságszolgáltatásban számos iszlamistaellenes bíró tevékenykedik, aki a Muzulmán Testvériség elleni sajtóhadjárat hátszelével és a hatóságok támogatásával ítélkezhet. "A bíró is a társadalom része, és tudja, hogy az emberek gyors ítéleteket akarnak" - fogalmazott Rifaat esz-Szajjed, a kairói fellebbviteli törvényszék volt bírója. Ha pedig hiba történik, "meg vannak a jogi eszközök annak kijavítására" - mondta.

Kedden ugyanaz a bíró mintegy 700, hasonló vádak miatt perbefogott ember tárgyalását vezette, azonban az ítélethirdetést április 28-ra halasztotta. A védőügyvédek bojkottálták a tárgyalást, amely egyiptomi jogászok körében is felháborodást váltott ki. Egy neve elhallgatását kérő bíró szerint a minjai vizsgálóbíró, Szaíd Júszef célja az volt, hogy az iszlamistákon példát statuáljon, s egyben bizonyítsa a rezsim iránti "feltétlen hűségét".

Az Egyiptomban működő 15 ezer bíró és ügyész által szolgált igazságszolgáltatás hagyományosan az ország legerősebb intézményeihez tartozik. Hoszni Mubarak elnök 29-éves autokratikus uralma alatt a jogi elit nagyrészt hű kormánykatonákból állt, s közülük sokan ma is aktívak. Míg korábban is voltak disszidens hangok, a 2005-2006-os választások körüli rendellenességek jelentős ellenállást váltottak ki a bírók körében, akik egyre hangosabban követelték függetlenségüket, s így jelentősen hozzájárultak a Mubarak elnökségének véget vető 2011-es felkelés kirobbanásához.

A 2012-ben megválasztott iszlamista Mohamed Murszi a régi rendszer pártfogoltjainak minősítette a bírói testület nagy részét, a főügyész helyére a saját emberét nevezte ki, majd egy elnöki rendelettel biztosította bírósági felülvizsgálattal szembeni mentességét. Fél évvel később a kairói fellebbviteli törvényszék érvénytelennek nyilvánította a döntést, s újra Abdel-Magíd Mahmúdot nevezte ki főügyésznek.

A januárban érvénybelépett új alkotmány ugyan biztosítja a főügyész és az alkotmánybírák függetlenségét, az elsőfokú bíróságok ügyvivőit továbbra is az igazságügy miniszter jelöli ki. A politika nyilvánvaló befolyása mellett az elfogulatlan, nemzetközi normáknak megfelelő jogi határozatokat az is nehezíti, hogy a jelenlegi kormány tavaly nyári hatalomátvétele óta a hatóságok mintegy 16 ezer embert vettek őrizetbe. Nem ritka, hogy egy napon belül ugyanabban a tárgyalóteremben két tömeges ítélethozatalra kerül sor.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.