Janukovics ellenzéke van többségben
Az új ukrán hatalom kulcsszereplői
Az ukrán parlament, amelyben immár a megbuktatott elnök, Viktor Janukovics ellenzéke van többségben, várhatóan új kormányt nevez ki kedden, amelynek el kell vezetni az országot az államcsőd széléről a május 25-i elnökválasztásig.
2014.02.24 16:55MTI
Az AFP francia hírügynökség ismerteti a kulcsszereplőket.
A 42 éves nehézsúlyú profi többszörös ökölvívó világbajnok sportolói karrierje után a politikának szentelte magát. A szovjet hadsereg tisztjének fia ma a tiltakozó mozgalom legnépszerűbb alakja, aki bizalmatlan a hagyományos politikusokkal szemben.
Vagyonát tisztességesen szerezte, így kötelességének érzi az Ukrajna-szerte elharapózott korrupció elleni harcot. Mérsékelt állásfoglalásai miatt többször is kifütyülték a radikális tüntetők, ráadásul nem briliáns szónok. Ha egyesek kételkednek is abban, hogy képes lenne elvezetni egy kormányt, lehetséges konszenzusos elnöknek látszik, főként azután, hogy a parlament szombaton ismét érvénybe léptette a 2004-es alkotmányt, amely előírja a hatáskörök méltányos elosztását az államfő, a kormány és a parlament között.
Az egyszer már - akkoriban miniszterelnök - Viktor Janukovics bukásához vezető 2004-es "narancsszínű" nyugatbarát forradalom lelkét szombaton helyezték szabadlábra. A hivatali hatáskörrel való visszaélés vádjával rá kiszabott hétéves szabadságvesztésből két és fél évet töltött le.
Az elegáns és harcias szellemű, emblematikus hajfonatot viselő asszony képmása Kijev központjában, a Majdanon végig egy feltűnő helyen volt látható. Kormányfői tevékenységének mérlege azonban vitatott, s egyaránt jelképezi azokat a nézetkülönbségeket és személyi vitákat, amelyek lehetővé tették, hogy Janukovics elnökként visszatérjen a hatalomba 2010 elején. Egészségi állapota szintén bizonytalan: porckorongsérvben szenved, és kerekesszékben jelent meg szabadlábra helyezése után.
A Szabadság (Szvoboda) párt elnökének sikerült a tiltakozó hullám harmadik számú vezetőjének szerepére felküzdenie magát, az utcán csakúgy, mint az európai közvetítőkkel folytatott tárgyalásokon. Szép siker, annál is inkább, mert antiszemita híre miatt 2004-ben kizárták a Szociális Nemzeti Pártból.
A nacionalizmus fellegvárában, Lembergben (Lviv) született 45 éves orvosnak sikerült hasznosítania pártja szervezettségét és fegyelmezettségét, különösen a tüntetők önvédelmi erejében játszottak hatékony szerepet.
A villámgyors politikai karriert befutott jogász-közgazdász 39 éves korában már gazdasági és külügyminiszter volt. Ő tárgyalt Ukrajna belépéséről a Kereskedelmi Világszövetségbe (WTO), és fejlesztette az Európai Unióval való kapcsolatokat, aminek hasznát veheti most is, hogy Ukrajna a csőd szélére került.
Ő vette át a Julija Timosenko vezette Haza (Batykivscsina) párt vezetését, amikor az elnököt bebörtönözték, kemény álláspontot foglalt el a politikai válságban, azt is elutasította, amikor Viktor Janukovics januárban miniszterelnöki tisztséget kínált neki.
A "csokoládébáró" (az ő érdekeltségébe tartozik a Roshen édesipari konszern, amely 2012-ben megvásárolta a Tibi csokit is gyártó Bonbonetti Choco Kft. többségi tulajdonát), az 1990-es években gazdagodott meg a Szovjetunió romjain, a vagyonát ma 1,6 milliárd dollárra becsülik.
Pénzügyi és médiabefolyását – ez utóbbit a Kanal 5 televízió segítségével – az elégedetlenségi mozgalom szolgálatába állította, és azóta igen népszerű. Neki is van azonban folt a múltján: alapító tagja volt a Viktor Janukovics vezette Régiók Pártjának és kormányának gazdasági minisztere volt.
Az ideiglenes elnöki tisztség betöltésével vasárnap megbízott, szombaton megválasztott új házelnök Julija Timosenko jobbkeze, akinek az árnyékában építette a karrierjét. Timosenko kormányában a titkosszolgálatok vezetője, majd miniszterelnök-helyettes volt.
Timosenko letartóztatása után a Haza párt élére áll, de a kulisszák mögött maradt, a rivaldafényt átengedte Arszenyij Jacenyuknak.
A Majdan, a kijevi Függetlenség tere (az ukrán szó jelentése tér) a tiltakozás legfontosabb főszereplője. A tiltakozók többsége a politikai rendszer teljes átalakítását akarja, véget akar vetni a korrupciónak, és a vérontás után nem hajlik a kompromisszumokra (az elmúlt héten három nap alatt nyolcvanketten haltak meg).
Julija Timosenko pártjának egyik képviselőjét, Andrij Parubijt nevezték ki az ellenzéki mozgalom és a civil társadalom e központjának "parancsnokává".
A parancsnoksága alá rendelt önvédelmi csoportok biztosítják immár a rendet a rendőrség által elhagyott kijevi középületeknél. A radikális mozgalmak, például a második világháborús nacionalisták vitatott örökségét vállaló félkatonai Jobboldali Szektor győzték le a rohamrendőrséget.