Polgárháború

Ukrajna lángokban: az EU kudarca, Putyin sikere

"Szembeötlő volt a különbség a között, amit Putyin Oroszországa tett azért, hogy Ukrajnát megőrizze a saját befolyási övezetében, valamint a között, amit Európa tett, hogy megpróbálja a nyugati karámba terelni a sokak által stratégiai fontosságúnak tekintett országot".

2014.02.20 21:06MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret
Fotó: MTI

A héten Kijevben kirobbant erőszaknak az Európai Unió külpolitikai hitelessége is áldozatául esett - állította csütörtöki számában közölt elemzésében a The Wall Street Journal. A konzervatív amerikai gazdasági napilap emlékeztetett rá: néhány hónapja még úgy tűnt, hogy Ukrajnát egy széles körű kereskedelmi és segélyezési megállapodás segítségével sikerül majd bevonni a Nyugat vonzáskörébe, de Ukrajna ma már arra példa, hogy Európa még a határai mentén fekvő országokban is képtelen befolyásolni az eseményeket.

A kijevi halálos áldozatok meglepték az európai politikacsinálókat, akik közül sokan a hétvégén még a feszültség enyhülését ünnepelték. Az erőszak kitörése után az EU sietve szankciókat próbált meg tető alá hozni, de "ezek az erőfeszítések inkább az európai politika kudarcát hangsúlyozzák ki, mintsem egy újfajta magabiztosságét". A The Wall Street Journal írása még azt megelőzően jelent meg, hogy az EU külügyminiszterei abban állapodtak meg csütörtökön Brüsszelben, hogy vízumtilalmat, kintlévőség-befagyasztást, valamint a tömegoszlató felszerelés exportjára vonatkozó tilalmat is magukba foglaló szankciókat vezetnek be Ukrajnával szemben.

Az EU politikájának zavarodottsága a lap elemzése szerint a 28 tagállam közötti megosztottságban gyökerezik, valamint abban, hogy hogy a legtöbb ország idegenkedik attól, hogy Ukrajna ügyét geopolitikai jelentőségű tesztnek tekintse. "Szembeötlő volt a különbség a között, amit Putyin Oroszországa tett azért, hogy Ukrajnát megőrizze a saját befolyási övezetében, valamint a között, amit Európa tett, hogy megpróbálja a nyugati karámba terelni a sokak által stratégiai fontosságúnak tekintett országot" - írta a The Wall Street Journal. A lap emlékeztetett rá, hogy Oroszország az EU-társulás esetére kilátásba helyezetett gazdasági blokád mellett könnyű feltételekkel nagy összegeket ajánlott fel Ukrajnának arra az esetre, ha elállna ettől.

Az EU kereskedelmi ösztönzőkből, adományokból és egy csekély hitelcsomagból álló ajánlata ezzel szemben kemény, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által ellenőrizendő gazdasági feltételeket is tartalmazott. Ezek a kikötések azon aggályokat lettek volna hivatottak orvosolni, hogy a gazdasági problémáktól és korrupciótól szenvedő Ukrajnában a segély végül ne kössön ki rossz kezekben.

Az EU emellett óvakodott úgy jellemezni a szerződést, mint ami bevezethette volna Ukrajnát az unióba. Sok EU-tagállam az unió gyors közép- és kelet-európai kiterjesztése okozta bővítési fásultságban szenved, ami politikai feszültségekben, egyebek között bevándorlás-ellenességben nyilvánul meg. Sok vezető emellett gyanakszik Janukovicsra az orosz kapcsolatai miatt.

A bizalmat még jobban aláaknázta Julija Timosenko volt ukrán miniszterelnök bebörtönzése. Miközben az EU kormányai a nyilvánosság előtt támogatták az Ukrajnával megkötendő megállapodást, több fővárosban "csöndben megkönnyebbültek", amikor Janukovics novemberben elállt az egyezménytől, mert úgy gondolták, ezután nem kérhetik tőlük, hogy még több pénzzel támogassák azt az országot. A lap szerint az EU megosztottsága miatt a bírálat éle elsősorban a brüsszeli intézmények, Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője és Stefan Füle bővítési biztos ellen irányult.

Brüsszelnek azonban nehéz külpolitikai döntéseket hozni a legnagyobb tagországok állásfoglalása előtt - sok kormány pedig óvatos. Egy névtelenül nyilatkozó uniós tisztségviselő arra hívta fel a lap figyelmét, hogy a tagállamok legalább fele számára elsődleges a Kremlhez fűződő kapcsolatok javítása. A The Wall Street Journal rámutatott: ezeket a kötelékeket próbára teheti, hogy augusztusra az EU a posztszovjet államok közül Moldovával és Grúziával szándékozik majd gazdasági megállapodásokat kötni.

Már európai országok, köztük Svédország, Litvánia, Lengyelország és Szlovákia, keményen törekednek arra, hogy minél közelebb hozzák az unióhoz Ukrajnát, amelyben nagy gazdasági lehetőségeket látnak. A lap szerint Görögország és Spanyolország szkeptikus volt a szankciók bevezetésének ügyében.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.