Zűr a Csendes-óceánon

Kína veszélyezteti a polgári repülés szabadságát

Nem nézi tétlenül az USA a távol-keleti ország légvédelmi övezetének létrehozását.

2013.12.17 15:55MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret
A pirossal jelölt zóna miatt zördültek össze Délkelet-Ázsiában

Óva intette John Kerry amerikai külügyminiszter Kínát attól, hogy a fontos kereskedelmi útvonalnak számító Dél-kínai-tenger térségében is légvédelmi azonosító övezetet hozzon létre, ahogy azt november végén tette a Kelet-kínai-tenger esetében.

"Kína nem alkalmazhatja azt a zónát (a Kelet-kínai-tenger felett), és tartózkodnia kell az ehhez hasonló egyoldalú lépésektől a régió más részein is, mindenekelőtt a Dél-kínai-tengeren" - jelentette ki Kerry egy keddi manilai sajtótájékoztatón.

Elemzők szerint elképzelhető, hogy a közeljövőben Kína légvédelmi zónát létesít a Dél-kínai-tengeren is.

Albert del Rosario Fülöp-szigeteki külügyminiszter Peking vitatott lépésével kapcsolatban kedden rámutatott: az valójában arra irányul, hogy megpróbálja saját légterévé változtatni a szóban forgó zónát, ami veszélyeztetheti a polgári repülés szabadságát és az érintett országok biztonságát is.

Az amerikai külügyminiszter beiktatása óta először jár hivatalos látogatáson a Dél-kínai-tengertől keletre található Fülöp-szigeteken, amelyet az Egyesült Államok "kulcsfontosságú szövetségesének" nevezett, és nyíltan támogatásáról biztosított. Kerry bejelentette: az Egyesült Államok 40 millió dolláros (8,68 milliárd forintos) segítséget nyújt a Fülöp-szigeteki biztonsági erőknek, hogy támogassa a délkelet-ázsiai országot a területéhez tartozó vizek védelmében.

Washington és Manila olyan egyezmény megkötésére készül, amelynek értelmében ideiglenesen amerikai csapatok, hadihajók és katonai repülőgépek állomásozhatnak a szigetországban, ahol 1992-ben zárták be az utolsó amerikai támaszpontokat.

Kína és szomszédjai, így a Fülöp-szigetek között az utóbbi években kiéleződött a feszültség annak nyomán, hogy a feleknek Kelet-kínai-, illetve a Dél-kínai-tenger térségében kölcsönösen területi követeléseik vannak egymással szemben. Kína sajátjának tekinti a Dél-kínai-tenger szinte egészét. A térség a világkereskedelem szempontjából létfontosságú tengeri útvonalak csomópontja, és jelentős, még kiaknázatlan kőolaj- és földgázlelőhelyeket és halászati lehetőségeket rejt. Manila 2013 januárjában ENSZ-döntőbírósági eljárást kezdeményezett Kínával fennálló területi vitájában, a Dél-kínai-tenger egyik részének, a Scarborough-zátonynak és körzetének birtoklása ügyében.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.