Ukrajna forrong

Ezt a békát már az ukránok se nyelték le

A védtelen egyetemisták kijevi tüntetésének brutális feloszlatása felháborította Ukrajna lakosságának jelentős részét.

2013.12.03 14:55MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Múlt szombat hajnalán a kijevi Függetlenség terén az ország európai integrációjáért békésen, jó hangulatban tüntető egyetemistákra váratlanul rohamrendőrök rontottak. Gumibotokkal és tonfákkal ütötték, rugdosták, a földön vonszolták a menekülni próbáló fiatalokat. Az incidensben több tucatnyi diák sérült meg, sokukat őrizetbe vették. A brutális oszlatásról a híradókban bemutatott felvételek láttán még aznap este ezrek vonultak ki a belváros egyik terére tiltakozni. Maguktól, anélkül, hogy bármilyen párt erre szólította volna őket. Fiatalok és idősek mécsesek gyújtásával fejezték ki együttérzésüket a sérült, őrizetbe vett egyetemistákkal.

A november 21-én kezdődött tüntetési hullám civil kezdeményezésre indult, az ellenzéki pártok csak később csatlakoztak hozzá. Azon a napon, amikor az ukrán lakosságnak egy minden előzmény nélkül kiadott kormányrendeletből kellett megtudnia, hogy Viktor Janukovics elnök visszakozik, és mégsem írja alá Ukrajna EU-társulási megállapodását a várt vilniusi keleti partnerségi csúcsértekezleten, közösségi portálokon keresztül egymást értesítve pár óra alatt több százan gyűltek össze a Függetlenség terén. A demonstráció ezután szünet nélkül folytatódott, hol kisebb, hol nagyobb arányú részvétellel.

A kijevi egyetemisták november 27-én döntöttek úgy, hogy sztrájkba lépnek, és tömegesen csatlakoznak az Európa párti megmozdulásokhoz. Ugyanakkor kijelentették, hogy demonstrációjuk pártsemleges. Ekkorra a tüntetők már két csoportra oszlottak a fővárosban: a Függetlenség tere a civileké, a mellette lévő Európai tér pedig a politikusoké, pártaktivistáké lett.

A diákok erőszakos szétoszlatása utáni napon újra egyesültek a civilek és a parlamenti ellenzéki pártok, és olyan demonstrációt szerveztek, amely a független ukrán állam talán eddigi legnagyobb méretű, a kilenc évvel korábbi "narancsos forradalmat" is felülmúló, mintegy félmilliós tömegmegmozdulásává vált. Innentől kezdve a tiltakozás már nemcsak az európai integráció leállítása miatt, hanem a rendőri brutalitás ellen is szólt. A tüntetők mindkettőért személyesen Janukovics elnököt, Mikola Azarov miniszterelnököt és kormányának tagjait tették felelőssé. Kilencévnyi csalódás és beletörődés után újra úgy gondolták, hogy megérett az idő a hatalomváltásra.

Ami Ukrajna EU-társulását illeti, megfigyelők szerint a hétköznapi ukránok jelentős része számára a legvonzóbb az volt, hogy hamarosan vízummentesen utazhatnak az Európai Unió országaiba. Ettől most ismét beláthatatlan időre megfosztotta őket az ország vezetése. Másrészt az uniót kívülről szemlélő ukránoknak az EU a létbiztonságot és a törvény előtti egyenlőséget jelképezi, ami felé szerették volna, ha országuk mielőbb elmozdul. Egyszerűen szólva civilizált európai országban szeretnének élni, nem pedig abban az Ukrajnában, amelynek ma a gazdaságát és politikai életét oligarchák irányítják, ahol korrupcióra, kenőpénzekre épült az egész államigazgatás, s ahol a törvények nem vonatkoznak mindenkire egyformán.

Az államfőnek és a kormányzatnak arra az indokára, hogy az EU-társulás "nyomorba taszítaná" az ukrán lakosságot, egy idős asszony az egyik tüntetésen keserédes nevetéssel legyintett, mondván: "megéltünk mi már sok nehézséget".

Az Ukrajnára nehezedő orosz nyomás elemzők szerint szintén kiváltotta a lakosság dacát, bár ebben a kérdésben erősen megoszlott az ország. Nyugat-Ukrajnában, a történelmi és kulturális gyökerek miatt sokkal nagyobb jelentőséget tulajdonítanak az ország függetlenségének és szuverenitásának, mint a többségében oroszajkúak lakta déli és keleti országrészben. Ráadásul a keleti ipari-bányászati régió az ország többi részénél jobban megszenvedné az EU-társulással járó kemény követelmények bevezetését.

A jelenlegi politikusgarnitúra iránti bizalom - függetlenül attól, hogy ellenzéki vagy kormánypárti - a felmérések szerint rendkívül alacsony Ukrajnában. Azt, hogy a civil demonstrálók a korábbi ellenállás után miért engedték át mégis a kijevi tüntetések irányítását az ellenzéki pártoknak, szakértők azzal magyarázzák: az országban még nem elég erős a társadalmi önszerveződés ahhoz, hogy bármit is megváltoztasson.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.