Iránnal

Izrael megpróbálja megakadályozni a "rossz megállapodást"

"A hétvégén beszéltem Barack Obama amerikai, Vlagyimir Putyin orosz, Francois Hollande francia elnökkel, Angela Merkel német kancellárral, és David Cameronnal, Nagy-Britannia miniszterelnökével. Azt mondtam nekik, hogy az Izraelbe eljutott információk alapján a formálódó megállapodás rossz és veszélyes."

2013.11.10 14:30MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Izrael megpróbálja megakadályozni, hogy a nagyhatalmak - Benjámin Netanjahu szavaival - egy "rossz megállapodást" kössenek Iránnal.

Benjámin Netanjahu miniszterelnök a vasárnapi kormányülés kezdetén kijelentette: "minden tőlünk telhetőt megteszünk, meggyőzni a vezetőket, hogy tartózkodjanak egy rossz megállapodástól."

Ennek érdekében az izraeli kormányfő közölte, hogy számos nagyhatalom vezetőjének telefonált személyesen. "A hétvégén beszéltem Barack Obama amerikai, Vlagyimir Putyin orosz, Francois Hollande francia elnökkel, Angela Merkel német kancellárral, és David Cameronnal, Nagy-Britannia miniszterelnökével. Azt mondtam nekik, hogy az Izraelbe eljutott információk alapján a formálódó megállapodás rossz és veszélyes. Nemcsak nekünk, hanem nekik is. Azt javasoltam, hogy várjanak és alaposan fontolják meg" - közölte Netanjahu.

Dani Danon védelmi miniszter-helyettes a közszolgálati rádió reggeli műsorában kijelentette, hogy egy izraeli vezető sem vágyik az egyedüli fellépésre az iráni fegyverkezés ellen, "de ha nem lesz más választás, akkor Izrael mindig és mindenkor megvédi magát". Az interjú során Danon azt is kifejtette, hogy a formálódó egyezmény izraeli szemszögből nagyon rossznak tűnik. "Az irániak akciós árakon mindent megkapnak a nagyhatalmaktól"- mondta.

Naftali Bennet gazdasági miniszter szintén a rádióban elhangzott szavai szerint "az iráni gazdaság romokban hever, és ha a Nyugat nem futamodik meg az utolsó pillanatban, akkor valódi lehetőség kínálkozik a nukleáris program felszámolására."

Bennet Facebook-oldalán azt is kijelentette, hogy "ha néhány év múlva egy iszlám terrorista felrobbant egy atombombát tartalmazó bőröndöt New Yorkban vagy Irán nukleáris rakétát lő Rómára vagy Tel-Avivra, akkor ez csakis azért történhet meg, mert rossz megállapodást kötöttek ezekben a meghatározó napokban."

Bennet levélben fordult több külföldi zsidó szervezethez, hogy gyakoroljanak nyomást kormányukra egy Iránnal kötött "rossz megállapodás" megakadályozása érdekében.

Az urándúsításhoz való jog a nukleáris tárgyalásokon olyan határvonalat jelent Irán álláspontjában, amelyet nem léphet át - közölte Haszan Róháni iráni elnök vasárnap, hozzátéve, hogy országa ésszerűen és tapintatosan egyezkedett a genfi nukleáris tanácskozásokon.

Fotó: MTI

"Értésére adtuk a tárgyaló feleknek, hogy nem válaszolunk semmilyen fenyegetésre, szankcióra, sértésre vagy megkülönböztetésre. Az iszlamista köztársaság nem hajolt meg, és nem is fog meghajolni semmilyen hatalom fenyegetése előtt" - közölte az államfő az iráni parlamenthez intézett beszédében.

Róháni elmondta: "Vannak számunkra olyan határvonalak, amelyeket nem léphetünk át. Ezek a határvonalak nemzeti érdekeink, mint amilyen Irán urándúsításhoz való joga a nemzetközi szabályozás keretében".

Az iráni elnök szavai azokat a korábbi nyilatkozatokat ismétlik meg, amelyek az ország nukleáris fűtőanyag előállításához való jogát hangsúlyozták. Ez az álláspont kulcsfontosságú a Teherán atomprogramjáról szóló tárgyalásokon. Róháni és a tanácskozáson résztvevő iráni küldöttek igyekeznek biztosítani az iráni keményvonalas politikusokat arról, hogy az ország nem tesz túlzott engedményeket a nagyhatalmaknak a nukleáris kérdésekben.

Megállapodás nélkül álltak fel a tárgyalóasztaltól vasárnapra virradóra Genfben az iráni atomprogrammal kapcsolatos nagyhatalmi tárgyalások résztvevői, a Hatok néven emlegetett országcsoport - az Egyesült Államok, Kína, Franciaország, Nagy-Britannia, Oroszország és Németország - , illetve Irán, megegyeztek azonban abban, hogy november 20-án, ugyancsak Genfben, folytatják a megbeszéléseket.

A csütörtökön kezdődött, eredetileg kétnaposra tervezett tárgyalások után mindegyik fél előmenetelről, ugyanakkor fennálló akadályokról számolt be. Mohamad Dzsavad Zarif iráni külügyminiszter vasárnap Facebook-oldalán közölte, hogy vannak nehézségek, és a megbeszélések összességében komoly hangnemben, de tiszteletteljesen zajlottak.

A tanácskozás fő kérdése az urándúsítás, és Franciaország szerint három témában vannak komoly nézeteltérések a felek között: Irán 20 százalékra feldúsított uránkészletei, az araki nehézvizes reaktor építése és az urándúsítás ügyének hosszú távú rendezése kapcsán.

Nyugati vádak szerint Teherán vészesen közel került ahhoz, hogy fegyverminőségű uránt állítson elő. Irán ugyanakkor tagadja a vádakat, és azt állítja: atomprogramja békés célokat szolgál.

Erről az új, békülékenyebb hangnemet megütő teheráni vezetés mostanában egyre erőteljesebben próbálja meggyőzni a nemzetközi közvéleményt, elsősorban azért, mert az iráni gazdaságnak súlyos gondokat okoznak az atomprogram miatt Iránra kivetett nemzetközi gazdasági szankciók. Az iráni politikai elit keményvonalasabb tagjai ugyanakkor elzárkóznak az atomprogram korlátozásától, és elítélik a kormány visszafogott retorikáját.

Kapcsolódó írások:

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.