Török-kínai fegyverüzlet

Peking nagyon szeretne fegyvert eladni a törököknek

Törökország a napokban bejelentette, hogy meghosszabbítja a rakétavédelmi rendszerére kiírt tenderre érkezett ajánlatok értékelését. Teszi ezt annak ellenére, hogy korábban már győztesként neveztek meg egy kínai vállalatot.

2013.11.02 10:55MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A török vezetést annak idején heves bírálatok érték Washington, illetve a NATO és az EU részéről, mondván, hogy Ankara választása komoly biztonsági kockázatot jelent a szövetségesek számára.

A Global Times ugyanakkor mindenképpen sikerként igyekszik beállítani a helyzetet, s azt hangsúlyozza, hogy még ha a kínai vállalat a törökökre nehezedő nyomás miatt végül el is veszíti ezt az üzletet, már bizonyította, hogy a HQ-9 (FD-2000) rakétavédelmi rendszer minőségi, versenyképes "terméke" a kínai hadiiparnak.

A cikkíró szerint bírálói a korábbi döntést a NATO-tag Törökország árulásaként élték meg, hiszen a HQ-9 az amerikai Patriot és az európai Aster 30 rendszert előzte meg. Ám mind Washington, mind Brüsszel elég befolyással rendelkezik ahhoz, hogy egy "szuverén államot döntésének megváltoztatására bírjon" - véli a szerző, aki ezt a "fair play" szabályok nyílt felrúgásának tartja.

Az Egyesült Államok és az Európai Unió régóta ellenőrzése alatt tartja a nemzetközi fegyverpiacot és fegyverembargót érvényesít Kínával szemben - írta a Global Times. Ráadásul - tette hozzá - amikor Kína képessé vált arra, hogy a versenyben részt vegyen, beavatkoznak. A kínai siker pánikot keltett a Nyugatban, ami a kínaiak önbizalmát növeli - fogalmaz a kommentár, s megjegyzi, a kínai üzlet leállítása egyszer, vagy kétszer sikerülhet, de a helyzet nem tarthat örökké.

Törökországi jelentések szerint Ankara az új döntés határidejét kitolta 2014. január 31-ig, egyben a helyzetet kihasználva felhívta az amerikai Patriot gyártóját a Raytheont arra, hogy tegye meg új ajánlatát, amire sajtóértesülések szerint a cég késznek is mutatkozik, mi több, állítólag a közös gyártás elől sem zárkózik el.

A török védelmi miniszter, Ismet Yilmaz korábban úgy nyilatkozott, hogy a kínai CPMIEC ajánlata melletti érvek a közös gyártás, a technológiai transzfer ígérete és az alacsony ár voltak. A 3,4 milliárd dolláros üzletről Törökországban kiszivárogtatták, hogy a tenderen orosz vállalat már a kezdetektől nem vett részt, s a második helyen pedig nem az amerikai, hanem a francia-olasz Eurosam SAMP/T konzorcium volt.

Az is kiderült, hogy a kiírás feltételei között szerepelt a NATO-ban alkalmazott rendszerrel való kompatibilitás. A titkos technika biztosítása, s a szoftver beépítése a török fél feladata lett volna.

A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet jelentése szerint Kína a 2008-2012 közötti időszakban a világ ötödik exportőrévé lépett elő, Nagy-Britanniát megelőzve. A kínai védelmi tárca ezzel kapcsolatban a napokban megállapította, hogy a kérdéses időszakban a kínai fegyverexport a globálisnak az öt százalékát tette ki és egyhatoda volt a világ legnagyobb exportját bonyolító Egyesült Államokénak.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.