Irán külügyminisztere nyilatkozott

Irán: az urándúsítás joga nem kérdőjelezhető meg

Az iráni külügyminiszter az ABC-nek adott interjúban hangsúlyozta: Iránnak nincs szüksége urándúsításra katonai célból, és úgy gondolják: az atomfegyverek károsak az ország biztonsága szempontjából.

2013.09.30 01:33MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

"Nem tárgyalunk" az ország urándúsításhoz való jogáról - közölte Mohamad Dzsavad Zarif, Irán külügyminisztere az amerikai ABC televíziós csatornán sugárzott interjújában vasárnap, és azzal vádolta Izraelt, hogy "hazudik" Teherán szándékairól.

"Irán kész tárgyalni, ezt akarjuk, és az iráni urándúsítási program minden aspektusa a tárgyalóasztalon van" - hangsúlyozta. Ám hozzátette: az urándúsítás joga nem kérdőjelezhető meg.

Eközben Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter-helyettes vasárnap próbálta enyhíteni a keményvonalas iráni politikai körök aggodalmát az Egyesült Államok felé tett diplomáciai lépések miatt.

"Az nyilvánvaló, hogy a Teherán és Washington közötti, régóta nagyon feszült viszony nem fog normális kapcsolattá alakulni egy telefonbeszélgetés, találkozó vagy tárgyalás következtében" - mondta Aragcsi a félhivatalos FARSZ iráni hírügynökség szerint.

Az iráni külügyminiszter az ABC-nek adott interjúban hangsúlyozta: Iránnak nincs szüksége urándúsításra katonai célból, és úgy gondolják: az atomfegyverek károsak az ország biztonsága szempontjából.

Zarif elutasította Izrael állításait, miszerint Iránnak csupán hónapok kellenek ahhoz, hogy nukleáris fegyverre tegyen szert. "Netanjahu és kollégái 1991 óta beszélnek arról, hogy Irán hat hónap múlva atomhatalommá válik. Azóta eltelt 22 év, és még mindig ezt mondják" - mondta a külügyminiszter.

Emellett az iráni politikus úgy nyilatkozott: "jobb a mosolyoffenzíva, mint a hazugság offenzívája", utalva az izraeli miniszterelnök, Benjámin Netanjahu szavaira, aki vasárnap Haszan Róháni iráni elnök a nyugati országok felé tanúsított békülékeny szándékát vonta kétségbe.

Róháni abban a reményben igyekszik újraindítani a tárgyalásokat az atomprogramról, hogy a nemzetközi közösség enyhíteni fogja az Irán ellen bevezetett szankciókat. Az iráni elnök a héten az ENSZ Közgyűlésén hajlandóságot mutatott a nukleáris program körül kialakult patthelyzet megoldására.

Barack Obama, amerikai elnök és Róháni pénteken telefonon beszélt egymással. Több mint három évtizede, az iráni iszlám forradalom óta ez volt az első telefonos kapcsolatfelvétel a két ország vezetői között.

Az izraeli miniszterelnök hétfőn a Fehér Házba látogat, kedden pedig beszédet tart az ENSZ Közgyűlésében. Izrael aggódva figyeli az Egyesült Államok és Irán közötti békülékeny hangnemet. Mint vasárnap elmondta, amerikai látogatása célja, hogy "megmondja az igazat a mézes-mázas beszéddel és a mosolyok rohamaival szemben".

Ugyanakkor Irán politikai pártjai és közvéleménye megosztott az utóbbi napokban tapasztalható iráni-amerikai közeledést illetően. Ali Hamenei ajatollah, Irán legfőbb politikai és vallási vezetője korábban elmondta, hogy nem ellenzi tovább a közvetlen tárgyalásokat Washingtonnal, azonban nem optimista a lehetséges eredményeket illetően.

Miközben az iráni külügyminiszter az ABC csatornának adott interjúban elmondta, hogy a két ország közötti bizalmatlanság leépítésén akarnak dolgozni, a külügyminiszter-helyettes vasárnap úgy nyilatkozott: "Soha nem bízunk Amerikában száz százalékban. És ez a jövőben is így fog maradni".

Kapcsolódó írások:

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.