A Nyugat ismerje el a jogot az urándúsításhoz
Irán: díszszemle rakétákkal és kardcsörtetéssel - archív videóval
2000 kilométeres hatótávolságú rakéták is felvonultak. Az iráni vezető hétfőn indul New Yorkba, ahol részt vesz az ENSZ Közgyűlésének ülésszakán. Ennek napirendjén egyebek között az iráni atomprogram is szerepelni fog.
2013.09.22 11:55MTI
A Nyugat ismerje el Irán jogát az urándúsításhoz az ország területén - jelentette ki vasárnap Haszan Róháni köztársasági elnök.
Az iráni politikus egy díszszemlén mondott beszédet. A katonai parádéra abból az alkalomból került sor, hogy Irak 33 éve támadta meg a perzsa államot. Az eseményt az állami televízió egyenes adásban közvetítette.
Róháni hangsúlyozta, hogy az iráni nép kész a tárgyalásokra az ország nukleáris programjáról. Amennyiben a Nyugat elismeri az iráni nép jogait, az hajlandó lesz együttműködni vele, és akkor együttesen oldhatják meg a régió és a világ gondjait. Az iráni nép fejlődni akar, nem szándékozik atomfegyvereket előállítani - tette hozzá az államfő.
Az iráni vezető hétfőn indul New Yorkba, ahol részt vesz az ENSZ Közgyűlésének ülésszakán. Ennek napirendjén egyebek között az iráni atomprogram is szerepelni fog.
A nyugati hatalmak és Izrael azzal vádolják Teheránt, hogy békés célú nukleáris tevékenységének leple alatt atomfegyver előállítására törekszik. Teherán következetesen tagadja ezt, de nem teszi lehetővé, hogy a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség maradéktalanul ellenőrizhesse nukleáris tevékenységét.
A nemrégiben megválasztott új iráni elnököt, Haszan Róhánit elődjéhez, Mahmúd Ahmadinezsádhoz képest mérsékeltnek tartják. Megválasztása azt a reményt keltette, hogy megoldódhat a Nyugat ellentéte Iránnal az iszlám köztársaság atomhatalmi törekvéseinek kérdésében. 2003-tól 2005-ig Róháni vezette az iráni atomprogramról a nagyhatalmakkal folytatott tárgyalásokat, és az iráni ellenzék legjelentősebb, franciaországi központú emigráns szervezete, az Iráni Ellenállás Nemzeti Tanácsa (IENT) szerint "kulcsszerepe volt a program folytatásában".

A befolyásos iráni Forradalmi Gárda az amerikai tisztségviselőkkel való kapcsolattartás veszélyeire hívta fel az ország diplomatáinak a figyelmét.
"Történelmi tapasztalatok arra intenek, hogy országunk diplomáciája körültekintően és kétkedve kísérje figyelemmel a Fehér Ház illetékeseinek viselkedését. Csak így biztosítható ugyanis országunk jogos követeléseinek elismerése és tiszteletben tartása" - olvasható a Forradalmi Gárda szombat esti nyilatkozatában, amelyet az iráni Tasznim hírügynökség ismertetett.
Emellett a gárda hangsúlyozta, hogy olyan kezdeményezéseket támogat, amelyek összhangban vannak az Ali Hamenei ajatollah, Irán legfőbb vallási és politikai vezetője által lefektetett nemzeti érdekekkel és stratégiákkal.
A befolyásos konzervatív elitalakulatot, amelyet 1979-ben hoztak létre az iszlám forradalom védelmére, és amely közvetlenül Hamenei ajatollah parancsnoksága alá tartozik, Haszan Róháni iráni elnök hétfőn arra szólította fel, hogy tartsa magát távol a politikától.
Az ajatollah kedden megismételte Róháni szavait, miszerint nincs szükség arra, hogy a Forradalmi Gárda aktív politikai szerepet töltsön be, viszont tisztában kell lennie a politikai helyzettel. Hamenei jóváhagyásáról biztosította az augusztusban beiktatott iráni államfő arra vonatkozó erőfeszítéseit is, hogy tárgyalásokat kezdeményezzen az Egyesült Államokkal. Ezt úgy fogalmazta meg, hogy egyetért a "hősies rugalmassággal".
Barack Obama amerikai elnök és tanácsadói úgy nyilatkoztak: készen állnak arra, hogy próbára tegyék Róháni szándékait az Irán atomprogramjával kapcsolatos vita diplomáciai megoldását illetően.
A Fehér Ház nem zárta ki Obama elnök és Róháni találkozóját a jövő héten New Yorkban esedékes ENSZ Közgyűlés alkalmával.
Az iráni hadsereg harminc darab, több ezer kilométeres hatótávolságú ballisztikus rakétát vonultatott fel vasárnap a teheráni díszszemlén, amelyen arról emlékeztek meg, hogy Irak 33 éve támadta meg a perzsa államot.
Az iráni főváros déli részén tartott katonai parádén 12 Szedzsil és 18 Gadr típusú rakéta volt látható. Ez volt az első alkalom, hogy Irán jelentős számú, Izraelt és a közel-keleti régióban fekvő amerikai támaszpontokat is elérni képes ballisztikus rakétákat mutatott be.
A szilárd üzemanyagú, 3700 kilométeres hatósugarú Szedzsil rakéta egy tonna robbanótöltet hordozására képes.
Szakértők szerint a szilárd üzemanyaggal működő rakéta különös aggodalomra ad okot, mert sokkal rövidebb időre van szükség indításához, mint a folyékony üzemanyagú rakétának, és ezért nehezebb megelőző csapást mérni rájuk.
A Gadr típusú iráni rakéták hatótávolsága 1800-2000 kilométer. Nyugati szakértők szerint ez egy korábbi típus, a folyékony üzemanyaggal működő a Sahab 3 feljavított változata. A Gadr két fokozatból áll, az első folyékony üzemanyaggal, míg a második szilárddal működik. Mintegy fél óra alatt lehet indításra kész állapotba helyezni, míg elődjénél ez több órát tartott.
Kína augusztusban naponta több mint 436 ezer hordó kőolajat importált Iránból, 17,5 százalékkal többet, mint tavaly augusztusban.
A behozott mennyiség a júliusit is meghaladta 9,8 százalékkal - közölték az ország más külkereskedelmi adataival együtt vasárnap a kínai vámhivatalban Pekingben.
Kína az első nyolc hónapban átlagosan napi 422 ezer hordó iráni olajat importált, ez még 1,2 százalékkal kevesebb volt a tavalyi első nyolchavinál.
Kína egészében is növelte kőolajimportját, összesen 16,5 százalékkal az egy évvel korábbihoz képest a világ minden részéből, kihasználva a viszonylag alacsonyabb árakat. Ezzel együtt nőtt a behozatal Iránból is, jelezve a Teherán elleni nyugati embargópolitika korlátait - írta a Reuters hírügynökség.
Tavaly év végén kínai illetékesek azt mondták a hírügynökségnek, hogy idén 5-10 százalékkal csökkentik a kőolajimportot Iránból.
Kína teljes nyersolajimportja tavaly átlagosan 5,4 millió hordó volt naponta.