Róháni

Irán nem adja fel békés célú nukleáris programját

"Irán egy jottányit sem enged alapvető jogaiból, amíg nyomást gyakorolnak rá, nem fog tárgyalni vitatott atomprogramjáról, de ha "nem szegeznének rá fegyvert", hajlandó lenne a párbeszédre" - ezek még Ahmadinezsád szavai voltak.

2013.09.10 12:53MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret
Fotó: MTI

Haszan Róháni iráni elnök kedden kijelentette, hogy Teherán nem adja fel békés célú nukleáris programját.

Közölte, hogy országa "egy jottányit sem enged" a nukleáris technológia békés célú felhasználásához való "abszolút jogaiból" - jelentette az iráni Mehr hírügynökség.

Az elődjénél kompromisszumkészebbnek tartott Róháni ezzel szinte szó szerint megismételte elődje, Mahmúd Ahmadinezsád volt iráni elnök szavait. "Irán egy jottányit sem enged alapvető jogaiból, amíg nyomást gyakorolnak rá, nem fog tárgyalni vitatott atomprogramjáról, de ha "nem szegeznének rá fegyvert", hajlandó lenne a párbeszédre" - mondta februárban az 1979-es iszlám forradalom 34. évfordulóján rendezett ünnepségen Ahmadinezsád.

Róháni június 14-i választási győzelme után kijelentette, eltökélt abban, hogy megoldja az ország atomprogramjával kapcsolatos vitát, kész "komoly és lényegi tárgyalásokba bocsátkozni" a nagyhatalmakkal a kérdésről. Leszögezte ugyanakkor, hogy az urándúsítás Irán "elidegeníthetetlen joga".

Mohammed Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter néhány nappal ezelőtt megegyezett Catherine Ashtonnal, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjével, hogy a nukleáris tárgyalások felújítása érdekében szeptemberben találkoznak New Yorkban az ENSZ Közgyűlésének őszi ülésszakán.

"A Nyugatnak meg kell értenie, hogy fenyegetéssel és nyomásgyakorlással semmit nem fog elérni" - mondta Róháni. Az iráni elnök szerint a nukleáris tárgyalások első fordulója (Zarif és Ashton között) New Yorkban lesz, majd egy másik helyszínen folynak tovább az egyeztetések Irán atomprogramjáról az - ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagjából és Németországból álló - úgynevezett hatok csoportja és Teherán között.

A vitatott iráni atomprogram miatt a nyugati hatalmak szankciókat léptettek életbe a perzsa állam ellen. A szankciók - amelyek az ország atomprogramjának leállítását célozták - súlyos károkat okoztak az iráni gazdaságnak: a bankszektort és az olajipart sújtó szankciók miatt csökkent az ország valutabevétele, megdrágult az import, gyorsult az infláció, zuhant a helyi pénz értéke és a gyárak bezárása miatt sokan lettek munkanélküliek.

A Nyugat szerint Irán titokban atomfegyver előállításán munkálkodik. Teherán cáfolja ezt, és azt hangoztatja, hogy az atomenergia kizárólag békés célú alkalmazására törekszik.

Kapcsolódó írások:

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.