Kisebb csodának kellene bekövetkeznie
Görögországot egy harmadik mentőcsomag sem húzná ki a kátyúból?
Pár hete a görög lapok azt írták, kisebb csodának kellene bekövetkeznie ahhoz, hogy Görögország beválthassa a reformokra vonatkozó összes ígéretét.
2013.08.24 11:24MTICsakhogy az athéni kormány nem fogja tudni teljesíteni vállalt kötelezettségeit - ez pedig nem csoda, hanem előre látható volt.
Michael Martens, a Frankfurter Allgemeine Zeitung balkáni tudósítója idézi Jeórjiosz Cogopulosz, az athéni ELIAMEP kutatóintézet szakértője által, még a nyár elején, eddig csak görögül megjelent tanulmányát, amely szerint: "A görög politikai elit tartós képtelensége a szerkezeti reformokra, populista retorikája, szavahihetőségének hiánya, a nemzeti helyett politikai és személyes célok hangoztatása, valamint annak elmulasztása, hogy felvilágosítsa a lakosságot a valós alternatívák hiányáról" hozzájárult ahhoz, hogy Görögország minden, csak nem sikertörténet, amint azt athéni és berlini politikusok állítják. 2009 óta ugyan a kormányoknak sikerült lefaragni a költségvetés hiányát, ám a közeli gazdasági fellendülés és ezzel az úgynevezett adóssági teherviselés növekedése továbbra is utópia - mutat rá Cogopulosz írása, amely a napokban fog megjelenni a Münchenben kiadott Südosteuropa-Mitteilungen című folyóiratban. Borúlátó jóslata szerint hazájára "5-6 százalék mértékű recesszió és 27 százalékos munkanélküliség labirintusa" vár.
A nemzetközi versenyhez Görögország eddig kizárólag a lakosság fokozódó elszegényedésének árán tudott alkalmazkodni, viszont gazdasági betegségének kórokozói - korrupció, bürokrácia, nepotizmus - tovább virulnak. Cogopulosz fölteszi a kérdést: vajon ha az ország 2015-ben és 2016-ban ismételten pénzügyi segítséget kapna, akkor ez elősegítené-e azt, hogy elinduljon azon az úton, amelynek végén képes lenne önmaga finanszírozására? "Vajon a potenciális sikertörténet egy újabb hitelcsomagtól vagy az adósságok egy részének leírásától függ?" - kérdezi Cogopulosz, és nemleges választ ad rá.
Jóllehet az adósságok részleges elengedése vagy egy újabb pénzügyi mentőöv megkönnyítené, hogy elviselhető mértékre csökkenjen az adósságteher, ám ezek a lépések nem elégségesek, végső soron pedig hatástalanok. Görögország ugyanis komoly korlátokba ütközik ama próbálkozásaival, hogy belülről változzon meg. Politikusai "képtelenek tanulni a hibáikból" - áll a tanulmányban, amelynek kritikus hangvétele igencsak figyelemreméltó, elvégre az ELIAMEP anyagilag a kormánytól függ.
Cogopulosz megállapításai mindazonáltal nem újak. Nemrég a Kathimerini című napilap kommentárban jegyezte meg: "A görög politikai rendszer és a közigazgatás még csak megközelíteni sem tudja a reform által kitűzött célokat - még akkor sem, ha ezeket lefelé módosítanák." A célok azért is vannak távol, mert minden esetben roppant becsvágyóan fogalmazzák meg őket. 2011 májusában például a görög és a külföldi média napokon át cikkezett az állítólag 300 milliárd euró értékű ingatlanvagyonról. Ennek nyomán olyan vita kerekedett, amelynek lényegét Athén komolyan nem cáfolta, az abból levont végkövetkeztetésnek pedig szívesen adtak hitelt külföldön: az az állam, amely 300 milliárd eurót érő ingatlanokkal, továbbá 70 milliárdot érő vállalati részvényekkel rendelkezik, képes magán segíteni.

Bár a jelenlegi pénzügyminiszter, Joánisz Szturnarasz - akkor még az IOBE gazdaságkutató intézet igazgatója - a vita idején a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak nyilatkozva elismerte, hogy nem minden ingatlant lehetne könnyen értékesíteni, azt mindenképpen reális lehetőségnek nevezte, hogy 2014-ig 50 milliárd euró bevételre tehetne szert az állam.
Az eddigi bevételekről - forrástól függően - eltérő adatok forognak a sajtóban, ám annyi bizonyos, hogy az 50 milliárdnak még a tizedét sem sikerült realizálni. Egy jelentős privatizációs projekt szintén akadályokba ütközik. Szaloniki kikötője vonzó objektumnak számít a balkáni piacok elérhetősége szempontjából. A privatizáció azonban rendre meghiúsul azon, hogy nem biztosított a kikötőben kirakodott áruk vasúton történő továbbszállítása.
A nagyhangú prognózisok és a szikár valóság közötti szakadék ismételten finanszírozási lyukakat eredményez. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) számítása szerint 2016-ig 11 milliárd eurós lyuk mutatkozik a költségvetésben. Szturnarasz retorikával próbálja betömni a lyukat, mondván "nem ez a legnagyobb gondunk, ez egy kis összeg. 2014-ig be vagyunk biztosítva". Szerinte sokkal fontosabb a primér többlet elérése és az, hogy jövőre növekedést mutasson a gazdaság. Az IMF ugyanis már azt jósolja, hogy amennyiben 2014-ben sem lesz növekedés, és a kormány nem tudja növelni a költségvetési bevételeket, akkor jövőre ismét "fájdalmas kiadáscsökkentésre" lesz szükség.
Ez viszont bizonyosan tovább erősítené a pártpaletta jobb és bal szélén található reformellenes erőket. Az Arany Hajnal nevű szélsőjobboldali és erőszakra hajlamos párt 2009-ben még a szavazatok 0,3 százalékát kapta. A tavalyi két parlamenti választáson már rendre csaknem 7 százalékot ért el és egy friss felmérés szerint ma 12 százalék fölötti a támogatottsága. Mérsékelt görög politikusok szerint a pártot leginkább azzal lehetne meggyengíteni, ha Európa több szolidaritást tanúsítana, értsd: több pénzt utalna át Athénnak.