Jönnek az elítélő nyilatkozatok

Egyiptom - a Nyugat tehetetlen, de azért "töri a fejét"

Miután nem sikerült lebeszélniük a katonák befolyása alatt álló egyiptomi vezetést arról, hogy kemény kézzel lecsapjon az elűzött iszlamista elnök támogatóira, a nyugati kormányok most egymás után adják ki az elítélő nyilatkozatokat, és keresik az utat, hogyan tudnák befolyásolni az események kimenetelét.

2013.08.16 16:37MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Az USA és az Európai Unió közösen próbált meg békés, politikai megoldást elősegíteni, hogy véget vessen a Muzulmán Testvériség színeiben tavaly megválasztott és idén július 3-án megbuktatott elnök hívei és a hadsereg közötti szembenállásnak, és elkerülje az erőszakot.

Menzies Campbell, a brit Liberális Demokrata Párt parlamenti képviselője szerint "nem annyira a nyugati diplomácia kudarcáról, mint inkább a tehetetlenségéről" van szó. Az Abdel-Fattah asz-Szíszi tábornokot, a hadsereg erős emberét befolyásolni képtelen Nyugat előtt az a dilemma, hogyan egyeztesse össze a saját demokratikus értékeit az arab világ legnépesebb országának létfontosságú stabilitásával, amelyen ráadásul áthalad a Szuezi-csatorna is.

Az Egyesült Államok, amely azóta tart fenn stratégiai szövetséget Kairóval, hogy Jimmy Carter elnök közvetítésével 1979-ben megkötötték az izraeli-egyiptomi békeszerződést, elítélte az erőszakot, önmérsékletet és politikai megoldást szorgalmazott. Barack Obama elnök csütörtökön lemondta a kétévente Egyiptommal közösen megrendezett hadgyakorlatot, ami jelképes csapás az egyiptomi hadsereg büszkeségére.

A kongresszusban egyre fokozódó nyomásra reagálva, hogy csökkentsék az Egyiptomnak nyújtott évi 1,3 milliárd dollár értékű katonai támogatást, az elnök közölte: további szükséges intézkedéseket mérlegel a Kairóval fenntartott kapcsolatokban. "Amerika megfelelő reagálása most az lesz, ha rajta tartja a szemét a hadseregen, bejelentve, hogy holnap leállítja a pénzt" – mondta Campbell, a brit képviselőház külügyi bizottságának veterán tagja.

Az Obama-kormányzat most aligha tehet mást, miután korábban az "arab tavasz" demokráciapárti felkelései mellé állva felidegesítette a Perzsa-öböl menti konzervatív államokat, és a demokrata párti elnök közismerten ellenez egy közel-keleti amerikai beavatkozást.

Washington és európai szövetségesei megakadályozhatnák, hogy a Nemzetközi Valutaalap kölcsönt nyújtson Egyiptomnak. Csakhogy a tárgyalások egy 4,8 milliárd dolláros hitelcsomagról még Murszi elnöksége alatt megszakadtak, az új ideiglenes kormány pedig közölte, hogy nem elsődleges célja egy IMF-hitel fölvétele – írta a Reuters.

John McCain és Lindsay Graham republikánus szenátorok múlt heti kairói látogatása, amelynek az volt a célja, hogy visszarántsa Egyiptomot a szakadék széléről, szemmel láthatólag visszafelé sült el, a katonaság ugyanis erősíteni tudta a "külföldi beavatkozást" ellenző közvéleményt.

Obama elnöksége kezdetén megpróbált javítani országának az arab és muzulmán világgal fenntartott, az afganisztáni és iraki inváziók által alaposan megtépázott kapcsolatain. A kezdeti habozás után támogatta a 2011-es arab tavasz felkeléseit, amelyek több autokrata vezető, közöttük az Egyesült Államok régi szövetségese, Hoszni Mubarak egyiptomi elnök bukásához vezettek.

Úgy tűnik azonban, hogy Washington "két szék között a pad alá esett": az egyiptomiak egy része azért hibáztatja, mert támogatta Murszit, a Muzulmán Testvériség hívei pedig azt vetik a szemére, hogy segédkezet nyújt a szabadon megválasztott elnök elleni katonai puccshoz.

Daniel Levy, a Külkapcsolatok Európai Tanácsa (ECFR) nevű agytröszt közel-keleti igazgatója szerint Szíszi tábornok arra a következtetésre jutott, hogy az Egyesült Államok blöfföl, és az izraeli békeszerződés miatt nem meri felfüggeszteni a segélyt, vagy pedig az összeg jelentéktelen volt az öböl menti államok támogatásához viszonyítva.

Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek és Kuvait 12 milliárdos segítséget ígért Kairónak Murszi megbuktatása után. Az európai országok vezetői közül Francois Hollande francia elnök ítélte el a legkeményebben a szerdai rendőrségi akciót, amely során 525 ember halt meg hivatalos adatok szerint. Hollande személyesen kérette be az egyiptomi nagykövetet – ez a diplomáciában ritkaságnak számít –, hogy elítélje az erő alkalmazását, és kérje "a megtorlás azonnali leállítását".

Hangsúlyozta, hogy mindent meg kell tenni a polgárháború elkerülése érdekében". Párizs azt is bejelentette, hogy a rendőrségi fellépés miatt az ENSZ-hez fordul. Carl Bildt svéd külügyminiszter szerint az EU-nak rendkívül korlátozott lehetőségei vannak arra, hogy befolyásolja az egyiptomi eseményeket.

Az uniónak felül kell vizsgálnia Egyiptomnak nyújtott segélyprogramjait, de szerinte a gazdasági szankcióknak valószínűleg nem lesz nagy hatásuk. Bildt szerint az európai közvetítésnek jelenleg nincs tere. Johathan Eyal, a brit RUSI agytröszt nemzetközi kutatási igazgatója szerint a legrosszabb az lenne, ha a Nyugat egyfajta "álszent méltatlankodás" hangulatában visszavonulna.

Eyal "a legszörnyűbb rémálomnak" nevezte (amit feltétlenül el kell kerülni), hogy a hadsereg betiltsa és illegalitásba kényszerítse a Muzulmán Testvériséget, majd "színlelt választásokat" tartsanak, ami eleve kizárna minden jövőbeli kompromisszumot.

Levy szerint kiegyensúlyozott uniós szankciók – a társulási szerződés, a kereskedelmi kedvezmények és a pénzügyi támogatás felfüggesztése - révén Bernandino Leon EU-megbízott és Williams Burns amerikai külügyminiszter-helyettes hatékonyabban tárgyalhat majd, hogy visszavezesse az egyiptomi vezetőket a demokrácia és a polgári kormányzás útjára.

Kapcsolódó írások:

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.