Az ígérgetések földje

Zsidó telepek a palesztin területeken

Izrael több mint ezer új lakást készül építeni Ciszjordániában, ami beárnyékolhatja a három évi mosolyszünet után felújított palesztin-izraeli tárgyalásokat.

2013.08.15 15:12MTI

A vasárnap Benjamin Netanjahu által bejelentett, megszállt palesztin területeken megvalósítandó újabb építkezések terve - amely szerint akár kétezer új lakás is épülhet - sokak szerint komolyan hátráltathatja az izraeli kormány és a Palesztin Hatóság között esetlegesen létrejövő békeegyezményt. A palesztinok korábban többek között a telepbővítések leállításához kötötték a béketárgyalások újrafelvételét.

Az izraeli kormány ugyanakkor kedden megkezdte évtizedek óta raboskodó palesztinok - köztük terroristák - szabadon bocsátását, ami ellentételezés a Mahmúd Abbász vezette palesztin tárgyalópartnerek felé.

A palesztinok az Izrael által 1967-ben megszállt Gázai övezetben, Ciszjordániában és Kelet-Jeruzsálemben szeretnék megteremteni saját államukat. A zsidó állam azonban hagyományosan nem fogadja el az 1967 után megállapított határokat, és nem támogatja az úgynevezett "kétállami megoldást" sem. Igaz, Izrael az újrakezdett tárgyalások során már arról beszélt, hogy nyitott az évtizedekkel ezelőtt megállapított határokon alapuló békemegállapodás felé.

Izrael az utóbbi közel 50 évben - nemzetközi jogot sértve - több tucatnyi telepet hozott létre palesztin fennhatóság alatt álló területeken. Ciszjordániában jelenleg mintegy 325 ezer, Kelet-Jeruzsálemben pedig legalább 190 ezer zsidó telepes él, 3,1 millió palesztin mellett.

Az izraeli kormány az újabb lakásépítések bejelentésekor hangsúlyozta, hogy csak olyan területeken építkezne, amelyeket egy esetleges békeszerződés értelmében megtartana. A palesztinok a korábbi - John Kerry amerikai külügyminiszter közvetítésével zajló - tárgyalások során hajlandónak mutatkoztak elfogadni azt, hogy egy esetleges területcsere keretében Izrael megtarthassa legnagyobb településtömbjeit.

A Betselem izraeli emberi jogi szervezet szerint 1967 óta összesen 125 zsidó telep létesült, amelyek mellett mintegy 100 "vadtelepet" is létrehoztak, hivatalos izraeli jóváhagyás nélkül. A békeszervezet kritizálta az izraeli kormányt, amiért a lakókocsikból és házakból álló "illegális előőrsöket" később telepekként törvényesíti.

Szabadon engedett palesztin foglyok - kié a föld?

Izrael hivatalosan különbséget tesz a zsidó telepek között aszerint, hogy a kormány engedélyével épültek fel, vagy illegálisan létesítették őket.

A zsidó állam az "útiterv" néven ismertté vált nemzetközi közel-keleti rendezési terv keretében korábban ígéretet tett, hogy felszámolja a 2001 márciusa után létrehozott vadtelepeket. Ennek ellenére az izraeli hatóságok összesen 10 vadtelepet legalizáltak az utóbbi években.

A telepbővítést ellenző Békét Most nevű izraeli pacifista szervezet szerint a ciszjordániai területek 9,5 százalékát teszik ki a zsidó lakótelepek (ugyanez a szám hivatalos izraeli nyilvántartások szerint 9 százalék). Az ENSZ adatai szerint Kelet-Jeruzsálem 35 százaléka zsidó telepesek által lakott terület. A zsidó telepesek Jeruzsálemtől keleti irányban mintegy 20 kilométeres körzetben élnek palesztin területekbe ékelődve.

Az izraeli vezetés egy palesztinokkal való megállapodás esetén annektálná a teleptömböket, a szórványban álló, izolált telepeket viszont minden bizonnyal kiürítené.

Izrael telepbővítési politikája és az újabb lakásépítések bejelentése nyugtalanítja a nemzetközi közösséget, az ügy kapcsán már az Egyesült Államok és az Európai Unió is aggodalmát fejezte ki. A nyugati szövetségesek tartanak attól, hogy megrekedhet az amerikai közreműködéssel felélesztett palesztin-izraeli párbeszéd.

A két nép közötti tárgyalások legutóbb 2010-ben jutottak holtpontra, ugyancsak a telepbővítésekkel kapcsolatos nézeteltérések miatt.

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.