Az áldozatok száma már 70 ezer...
Döbbenetes képek: Népirtásra hasonlít a dárfúri polgárháború
A nyugat-szudáni Dárfúrban öt éve tomboló polgárháború egyre inkább módszeres népirtás jellegét ölti - állítják nemzetközi megfigyelők.
Öt éve tart a polgárháború a nyugat-szudáni Dárfúrban
A szudáni reguláris hadsereg egységeivel együtt arab lovas milíciák (dzsandzsavíd), amelyeket a kartúmi kormány pénzel és fegyverez föl, állítólag legalább 70 ezer tagját ölték meg a fekete népcsoportnak, amely a helyi lakosság többségét alkotja.
Segélyszervezetek már két évvel ezelőtt 300 ezerre becsülték a célirányosan megölt áldozatok számát. A berlini külügyminisztérium viszont "csak" 200 ezerre becsüli a dárfúri halottak számát.

A nyugati tartomány ötmillió lakosa közül kétmillióan menekültek el otthonukból azóta, hogy 2003-ban elkezdődött a lakosság elüldözése.
Sokan közülük a szomszédos Csáddal közös határ menti sávban, szükségszállásokon találtak menedékre. A dzsandzsavíd milíciák ismételten támadást intéztek külföldi segélyszállítmányok ellen is.
Az amerikai kormány 2004-ben első ízben minősítette népirtásnak a szudáni kormány tevékenységét. Egy évvel később az ENSZ nyíltan "népirtási szándékot" vetett a kartúmi kormány szemére.
A világszervezet büntetőbírósága (ICC) 2005 márciusában kezdett foglalkozni az üggyel; 2006 júniusában a bíróság jelentést adott ki, amelyben "átfogó vérengzések jelentős számáról" esik szó.
A dárfúri konfliktus okai részben politikai, részben gazdasági természetűek. A Szudáni Felszabadítási Mozgalom (SLM) és a Mozgalom az Igazságosságért és az Egyenlőségért (JEM) évek óta követel nagyobb beleszólási jogot a Franciaország-méretű tartomány zömmel fekete bőrű lakossága számára.
A felkelők ugyanakkor ki akarják terjeszteni fennhatóságukat a Dárfúr déli részén fekvő olajmezőkre.