Titkos adatgyűjtés
Berlin szerint vége a hidegháborúnak
Németország az Egyesült Államok és Nagy-Britannia után Franciaországgal is felmondott egy 1968-ban megkötött megállapodást.
2013.08.06 18:43MTI
A német külügyminisztérium keddi közleménye szerint az egyezményt diplomáciai jegyzékváltás útján helyezték hatályon kívül. A német kormány ezzel a lépéssel "következetesen folytatja a magánszféra védelméről az utóbbi időszakban kibontakozott vitával kapcsolatban kialakított politikáját" - idézték a közleményben Guido Westerwelle külügyminisztert.
A titkos megállapodás alapján az amerikai, a brit és a francia szolgálatok az NSZK-ban állomásozó csapatok biztonsága érdekében felkérhették a német társszolgálatokat a levél-, távirat- és telefonforgalom megfigyelésére, és az így keletkezett adatok megosztására. Német-amerikai és német-brit viszonylatban az előző héten helyezték hatályon kívül az egyezményt.
Josef Foschepoth történész szerint az amerikai, a brit és a francia hatóságok továbbra is megfigyelhetik legálisan a németországi telekommunikációt. Erre egy továbbra is érvényes megállapodás, az NSZK-ban állomásozó NATO-csapatok státusáról szóló 1951-es egyezmény 1959-es kiegészítése hatalmazza fel a külföldi szolgálatokat - idézte a szakértő véleményét a Deutschlandfunk országos közszolgálati rádió.
Az NSA-botrány fontos üggyé vált a német belpolitikában. Különösen miután kiderült, hogy nemzetközi összevetésben az NSA titkos adatgyűjtő tevékenysége rendkívül nagy mértékben érinti Németországot, és rendkívül szoros az együttműködés a német szolgálatok és az NSA között.
A konzervatív-liberális koalíciós kormány a hivatalos álláspont szerint csak Edward Snowdennek, az NSA egykori munkatársának júniusi kiszivárogtatásaiból szerzett tudomást az NSA adatgyűjtő programjairól. Felmérések szerint a lakosság többsége ezt nem hiszi el, és elégedetlen az ügy feltárását célzó kormányzati erőfeszítésekkel.
Két liberális vezetésű minisztérium, a külügyi és az igazságügyi tárca szerint az NSA-botránynak az a tanulsága, hogy a digitális forradalom utáni világ körülményeihez kell igazítani a magánszféra védelméről szóló legfőbb nemzetközi megállapodást, a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányát. A javaslat szerint a digitális kommunikációra vonatkozó kiegészítéssel kell ellátni az 1976-ban életbe lépett ENSZ-egyezmény 17. cikkét, amely arról szól, hogy senkit sem lehet alávetni a magánéletével, családjával, lakásával vagy levelezésével kapcsolatban önkényes vagy törvénytelen beavatkozásnak, és mindenkinek joga van a törvény védelmére az ilyen beavatkozás vagy támadás ellen.
Kapcsolódó írások:
Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.
Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!
ma.hu legfrissebb hírei:
- 22:55 Meteorológia: immár több mint egy évtizede hóínség jellemzi Budapest éghajlatát
- 20:53 Agrometeorológia: kiadós csapadék segíti a friss vetést
- 16:31 Megakadályozták egy ortodox püspök húsvéti zarándoklatát Moldovában
- 14:27 Betiltották Virginia állam zászlaját a római istennő fedetlen melle miatt
- 12:22 Elismerné a Krím félszigetet Oroszország részeként az USA - Bloomberg
- 10:49 Elkészült a TAL vezeték bővítése, Csehországnak nincs szüksége orosz kőolajra
- 8:37 Szívműtéten esett át Nyilasi Tibor
top fórum témák:
- Tanár Úr gyere, mindjárt lesz Lillád!2022.05.10 21:11
- AZ IGAZSÁG SOHA NEM KÉSŐ2022.05.10 21:07
- JólVanna2022.05.10 20:31
- Porvihar2022.03.29 16:11
- Mit szólsz? Ide minden baromságot...2022.03.29 16:06