Titkos adatgyűjtés

A brazil államfő "el nem sietett, előítéletek nélküli vizsgálatot" sürget

Az O Globo brazil napilap vasárnapi és hétfői írásai szerint Brazíliavárosban legalább 2002-ig működött egy, az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) és a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) közösen fenntartott műholdas hírszerző bázisa.

2013.07.09 09:29MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret
Fotó: MTI

Brazília az ENSZ Emberi Jogi Tanácsához fordul az amerikai titkos adatgyűjtés miatt - jelentette be Dilma Rousseff államfő.

Dilma Rousseff helyi idő szerint hétfőn újságírók előtt kijelentette: ha Brazíliában más országok, nem brazil cégek is részt vettek a titkos adatgyűjtésben, "az kétségkívül az ország szuverenitásának és az emberi jogoknak a megsértését jelentené". Az államfő név szerint nem említette az Egyesült Államokat, és "el nem sietett, előítéletek nélküli vizsgálatot" sürgetett.

Az O Globo brazil napilap vasárnapi és hétfői írásai szerint Brazíliavárosban legalább 2002-ig működött egy, az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) és a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) közösen fenntartott műholdas hírszerző bázisa, amelynek révén több millió privát és vállalati elektronikus levélről és telefonbeszélgetésről gyűjtöttek adatokat.

A lap Edward Snowdenre, a titkos adatgyűjtési botrányt kirobbantó amerikai informatikusra, az NSA volt szerződéses alkalmazottjára hivatkozott.

A brazil távközlési hatóság (Anatel) hétfőn bejelentette: vizsgálatot indít annak felderítésére, hogy a brazil távközlési információk állítólagos amerikai megfigyelési ügye kapcsán a helyi szolgáltatók megsértették-e a magánélethez való jogokat. Az O Globo szerint az adatokhoz brazil távközlési cégekkel együttműködő amerikai vállalatok révén fértek hozzá. A lap konkrét vállalatokat nem nevezett meg.

Paulo Bernardo távközlési miniszter közölte: Thomas Shannon, az Egyesült Államok brazíliai nagykövete arról tájékoztatta találkozójukon, hogy az Egyesült Államok nem kémkedett brazil állampolgárok ellen, és nem sértette meg a magánélethez való jogaikat internetes adatgyűjtéssel. Sajtótájékoztatóján Paulo Bernardo azt mondta, hogy a nagykövet elismerte: az amerikai kormányzat figyel mobiltelefonos metaadatokat, "de nem Brazíliában".

A miniszter szerint Shannon tagadta, hogy brazil távközlési cégek részt vettek volna brazil állampolgárok magánélethez való jogainak megsértésében. A nagykövetség szóvivője, aki megerősítette a miniszterrel tartott találkozó hírét, idézte Shannont, aki később azt mondta, hogy az O Globo írásai "téves jellemzést adtak az amerikai hírszerző programokról".

Antonio Patriota brazil külügyminiszter helyi idő szerint vasárnap aggodalmát fejezte ki az O Globóban megjelent írás miatt. Hétfőn újságírók előtt azonban biztatónak nevezte, hogy az Egyesült Államok kész a párbeszédre, és megerősítette, hétfőn több találkozó volt a két ország illetékesei között Brazíliavárosban és Washingtonban.

A brazil szenátus külügyi bizottsága bejelentette, hogy a héten meghallgatja az amerikai nagykövetet. Brazil biztonsági, hírszerzői és külügyi illetékesek szerint a bizottság Glenn Greenwaldot, az O Globóban megjelent írások társszerzőjét, a Guardian Rio de Janeiróban élő amerikai munkatársát, a megfigyelési botrányt kirobbantó újságírót is meg akarja hallgatni.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.