Joggal

London attól tartott, hogy Amerika felkelést szít Kelet-Európában

A második világháború utáni munkáspárti brit kormányok attól tartottak, hogy az Egyesült Államok felkeléseket robbant ki a Szovjetunió érdekszférájába került közép- és kelet-európai országokban, és ebből ismét háború lesz - egyebek mellett ez derül ki a több évtizedes titkosítás alól csütörtökön feloldott brit külügyminisztériumi iratokból.

2013.05.23 19:45MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A dokumentumok feltárják, hogy az európai hadműveletek befejeződése után szinte azonnal hatalomra került baloldali brit kormányok és az Egyesült Államok között milyen mély volt a megosztottság Kelet-Európával kapcsolatban.

A korabeli iratok alapján a brit külügyminisztérium illetékes államtitkára, Hector McNeil azt tartotta a legjobb módszernek az amerikai kormány visszafogására, ha London ráveszi az Egyesült Államokat a kelet-európai gazdaságokat aláásó, közösen végrehajtandó szabotázscselekményekre. McNeil akkori meggyőződése szerint ezzel elejét lehetett venni annak, hogy az amerikaiak közvetlenül pénzeljék, sőt, akár fel is fegyverezzék a közép- és kelet-európai ellenzéki csoportokat.

Zűrzavar

Az államtitkár most nyilvánosságra került egyik korabeli leirata szerint, ha az amerikaiak aktívan elkezdenének lázadásokat szítani a vasfüggöny mögött rekedt országokban, abból nagy valószínűséggel csak zűrzavar lesz, ezért London inkább antikommunista propagandára biztathatná Washingtont, már csak az értékes hírszerzési források megóvása érdekében is.

McNeil leirata szerint a brit stratégia célja a feszültség és a kölcsönös gyanakvás erősítése volt a szovjet ellenőrzés alatt álló területeken, mert ez arra kényszerítené a szovjet érdekszféra országait, hogy a belső konszolidációra összpontosítsanak a külső terjeszkedés helyett.

Az iratokból kiderül, hogy McNeil a későbbi munkáspárti brit kormányok pénzügyminisztere, Denis Healey tanácsaira hallgatott ebben az ügyben.

Healey akkoriban a Munkáspárt nemzetközi ügyekért felelős titkára volt, és a The Times csütörtöki kommentárja szerint kapcsolatok egész hálózatát építette ki Közép-Európában.

A tekintélyes konzervatív brit napilap az iratokkal kapcsolatban megkereste a jelenleg 95 éves veterán Labour-politikust, aki elmondta: a dokumentumok alátámasztják az ő személyes emlékeit azokból az időkből. Lord Healey a The Timesnak kijelentette: a korabeli brit kormányokat igencsak aggasztotta az a lehetőség, hogy az amerikaiak esetleg megpróbálkoznak egy invázióval Kelet-Európában. "Mi azonban nem akartunk kirobbantani egy újabb háborút" - tette hozzá.

A brit lap szerint London és Washington egyezkedéseiről és a hírszerző szolgálatok közötti eszmecserékről bizonyos információk jó eséllyel eljuthattak Moszkvába is. Hector McNeil magántitkára ugyanis nem más volt, mint Guy Burgess, a modern kori brit politikatörténet leghírhedtebb kémhálózatának egyik tagja.

A Harold "Kim" Philby, Guy Burgess, Donald Maclean, Anthony Blunt és John Cairncross nevével fémjelzett kémcsoport a szovjet hírszerzés leghatékonyabb és legtitkosabb nyugati bástyája volt már az 1930-as évek végétől.

Volt fogalmuk...

Az egykori cambridge-i diákok tevékenységéről a brit elhárításnak csak az ötvenes évtized elejére támadt némi fogalma, és ekkor Maclean és Burgess - Philby figyelmeztetésére - Moszkvába menekült. Maga Philby 1963-ban követte őket, amikor az ő lába alatt is forró lett a talaj, de Anthony Bluntot csak 1979-ben azonosították hivatalosan is a "negyedik emberként".

Cairncross, az ötödik úgy halt meg 1996-ban, hogy soha nem ismerte be "teljes jogú" tagságát a "cambridge-i ötök" csoportjában.

A csütörtökön nyilvánosságra került egykori bizalmas iratokból kiderül az is, hogy VIII. Eduárd király telefonját 1936-ban - Sir John Simon belügyminiszter személyes utasítására - lehallgatták. Sir John célja elsősorban az volt, hogy ne a sajtó, hanem lehetőleg a kabinet értesüljön először az elvált amerikai barátnője és a trón között akkor még ingadozó uralkodó végső döntéséről.

Erre végül nem kellett sokáig várni: a lehallgatást elrendelő belügyminiszteri utasítás után öt nappal VIII. Eduárd - aki alig 326 napig uralkodott - lemondott trónjáról, és inkább amerikai szeretőjét, Wallis Simpsont választotta.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.