A bányanyitás melett foglaltak állást

Verespataki aranybánya: RMDSZ-képviselő tiltakozik a szakértői döntés ellen

Politikai nyilatkozattal tiltakozott Korodi Attila, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) parlamenti képviselője kedden Romániában a verespataki aranybánya megnyitásának engedélyezéséről tudomása szerint megszületett szakértői döntés ellen.

2013.05.21 13:52MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A képviselő, aki volt környezetvédelmi miniszterként 2007-ben felfüggesztette a verespataki aranybánya-beruházás környezetvédelmi engedélyezését az MTI-nek elmondta: tudomása szerint a beruházás környezetvédelmi engedélyéről döntő kormányzati tárcaközi bizottság szakértői két héttel ezelőtt a bányanyitás mellett foglaltak állást, és a jelek szerint a tervezett beruházás a héten ugyanabban a bizottságban államtitkári szinten is megkapja a zöld jelzést. 

A képviselő kormányzati körökből és civil szervezetektől úgy értesült, hogy május 10-én született meg a szakértői döntés, és tudomása szerint a héten ülésezik a bizottság államtitkári testülete is, amelynek meg kell hoznia a tárcaközi bizottság hivatalos döntését. 

Az engedélyezési folyamat további szakaszáról elmondta: a környezetvédelmi minisztériumnak kell felterjesztenie kormányhatározat formájában a tárcaközi bizottság döntését a kormány elé, amelynek testületileg kell határoznia arról, hogy megadja-e a beruházás környezetvédelmi engedélyét.

A politikus napirend előtti felszólalásában emlékeztetett, hogy a beruházás Európa legnagyobb külszíni bányája lenne, amely ciántechnológia alkalmazásával termelné ki az aranyat és az ezüstöt, a projekt pedig egy 350 hektár területen elterülő zagytározót is tartalmaz. 

Korodi szerint bárki örülhetne a beruházásnak, hiszen az gazdaságilag értékes, de nincs semmilyen gyakorlati bizonyíték arra, hogy a beruházást tervező Rosia Montana Gold Corporation kanadai-román vegyes vállalat képes maradéktalanul betartani ígéreteit. Ezért Korodi szerint a beruházás veszélyt jelent a környezetre, és nem zárható ki a 2000-es tiszai ciánszennyezéshez hasonló, újabb környezetvédelmi katasztrófa lehetősége sem.
 
A román kormány április végén önálló cégbe szervezte a projektben birtokolt 19,3 százalékos részesedését azért, hogy a kormány közvetlenül tudja felügyelni az RMGC tevékenységét, és biztosítani tudja a haszon részarányos befizetését az állami költségvetésbe. A beruházást a Román Tudományos Akadémia, a román ortodox egyház és számos civil szervezet ellenzi, akárcsak Magyarország. 

Az RMGC 1997-ben szerzett bányászati engedélyt az erdélyi Verespatak térségében, ahol a római kori emlékeket őrző település eltüntetésével, ciántechnológiás eljárással, 300 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt akar kitermelni.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.