Az államfő a hanti és manysi népeknél járt

Képek! Sólyom meglátogatta Hanti-Manszijszk egyik látványosságát

Sólyom László köztársasági elnök szombaton ellátogatott a Torum - a Földet és az embert teremtő főisten - földje nevű (Torum Maa) szabadtéri néprajzi múzeumba az oroszországi Hanti-Manszijszkban.

2008.06.28 13:40MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret
fotó: MTI

A skanzent Juvan Sesztalov és Jeremej Ajpin obi-ugor írók kezdeményezésére alapították 1987-ben. A két rokon csoport, a hanti és a manysi nép tárgyi kultúráját, hagyományos életvitelét három részből álló kiállítás mutatja be: "Az Agana folyó menti hantik nyári szállása", "Északi manysik téli települése" és "Obi-ugor szent hely". Utóbbin Torum isten hét fiát jelképező hét bálványoszlop látható, az őslakosság hite szerint a város hét dombja is a hét fiút jelképezi.

A múzeum nemcsak turistalátványosság, hanem a hanti és manysi nép hagyományainak megőrzésében is szerepet játszik, szemináriumoknak, konferenciáknak, nemzetiségi ünnepeknek és lakodalmaknak is otthont szokott adni. A hantik és manysik a nyugat-szibériai tagja őshonos népei. Vadászattal, halászattal, gyűjtögetéssel, rénszarvastenyésztéssel, a délebbre eső területeken pedig ló-, tehén-, kecske- és birkatenyésztéssel foglalkoztak.

Nyáron a folyók mellett éltek és halásztak, a hideg beálltával pedig átköltöztek a téli szállásokra és vadászattal szereztek élelmet.

fotó: MTI

A szakirodalomban e két népcsoportot összefoglalóan obi ugoroknak nevezik. Az obi nyilvánvalóan a lakóhelyükre (Ob folyó) utal, míg az ugor kifejezés a Jugra, Jugoria szavakból származik. A XI-XV. századi orosz leírásokban így emlegetik a Nyugat-Szibériában, illetve az Ural északi részén élő törzseket. A hanti és manysi nyelveket az ugor nyelvcsaládba sorolják, amelyhez a magyar nyelv is tartozik.

A nyelvészek körében elterjedt az az elmélet, amely szerint ezek a népek valaha egyetlen ősnyelvet beszéltek, ugyanakkor a szakértők egyetértenek abban, hogy a hantik és a manysik két különböző kultúrát képviselnek. Hanti-Manysiföld gyors ütemű iparosodásával és urbanizációjával az őslakosok száma folyamatosan csökkent.

Legnagyobb részük összeolvadt a betelepülő lakossággal, és már nem őrzi az egykori hagyományokat. Ezt a tendenciát tovább erősítik kedvezőtlen szociális tényezők (alkoholizmus, rossz egészségügyi ellátás, alacsony iskolázottság). A hantik létszáma a 2002-es népszámlálási adatok szerint 29 ezer, a manysiké pedig 12 ezer fő volt.

Kapcsolódó írások:

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.