Per

100 millió dolláros Picasso-képet perelnek az örökösök Bajorországtól

Paul von Mendelssohn-Bartholdy családja keresetet nyújtott be a múlt héten a Bajor Állami Képtár (Bayerischen Staatsgemäldesammlungen) ellen a művész kék korszakából származó, Madame Soler című festmény visszaszolgáltatását követelve.

2013.04.03 06:28MTI

Évek óta tartó meddő vita után peres úton akarnak visszaszerezni a bajor államtól az amerikai örökösök egy 100 millió dollárt érő Picasso-festményt, amelyet tulajdonosa, egy néhai német zsidó bankár és műgyűjtő 1934-ben eladott egy műkereskedőnek, a leszármazottak szerint kényszerből, mert az üldöztetések miatt pénzzé kellett tennie vagyonát. A dpa német hírügynökségnek kedden megerősítették egy New York-i bíróságon, hogy Paul von Mendelssohn-Bartholdy családja keresetet nyújtott be a múlt héten a Bajor Állami Képtár (Bayerischen Staatsgemäldesammlungen) ellen a művész kék korszakából származó, Madame Soler című festmény visszaszolgáltatását követelve.

Paul von Mendelssohn-Bartholdy, egy nagy német zsidó család tagja - ugyanazé, amelyből Felix Mendelssohn, a nagy zeneszerző és Moses Mendelssohn, a felvilágosodás ismert filozófusa is származik - 1934-ben adta oda az értékes festményt az ugyancsak zsidó Justin K. Thannhauser műkereskedőnek. Ma már kideríthetetlen, hogy a bankár eladta-e a kereskedőnek a festményt, vagy csak a gondjaira bízta, de - érvelnek az örökösök - bárhogy is legyen, néhai tulajdonosuk a nácik által bevezetett zsidótörvények miatt kényszerült pénzzé tenni gyűjteményének egy jelentős részét. (A korlátozó törvények miatt a zsidó bankár vagyona a töredékére apadt, ezért 1934-ben 16 képet eladott Thannhausernek.)

A Picasso-képet a műkereskedő Thannhauser 1964-ben New Yorkban 1,6 millió akkori német márkáért eladta Halldor Soehnernek, a Bajor Állami Képtár náci múltú igazgatójának, aki - mint az örökösök ügyvédje, David Byrne hangsúlyozta - "nem is firtatta" a műkincs eredetét. Az 1903-ban festett kép jelenleg a müncheni Modern Képtár (Pinakothek der Moderne) falán lóg. A család elsőként 2009-ben kérte a visszaadását, amelyet az e múzeumot is magában foglaló Bajor Állami Képtár mindeddig megtagadott arra hivatkozva, hogy álláspontja szerint a műtárgy hajdani adásvételének nincs köze a nácizmus alatti üldöztetéshez.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.