Bíztató kilátások
Újra megpróbál kibékülni a Fatah és a Hamász
A palesztin egység új, az eddigieknél biztatóbb kilátásai mellett kerül sor a két rivális palesztin frakció, a világi nacionalista Fatah párt és az iszlamista radikális Hamász újabb tárgyalásaira
2012.12.09 16:22MTIMár többször kudarcba fulladt a Fatah és a Hamász békülése, a 2011-es kairói egyezmény és az idén februári katari megállapodás sem érte el célját. Ha sikerülne megegyezniük, akkor átmeneti egységkormányt alakítanának, és új választásokat írnának ki a két földrajziaág és politikailag elkülönült palesztin területen, a Gázai övezetben és Ciszjordániában, a Jordán nyugati partján.
Azzam al Ahmed, Mahmoud Abbásznak, a Fatah elnökének közeli munkatársa bejelentette, hogy Abbász hamarosan találkozik Háled Mesaallal, a Hamász vezetőjével Kairóban, hogy ezúttal valóban véget vessenek szervezeteik viszályának. A két párt közeledésének biztos jele, hogy Mesaalt első, a hét végén a gázai övezetbe tett látogatásán a helyi fatahosok is köszöntötték.
Hasonló jelentőséggel bír, hogy előzőleg a Hamász is bejelentette politikai támogatását Abbász ENSZ-beli lépéséhez, a palesztin státus felértékeléséhez. Mesaal a Hamász megalakításának 25. évfordulóját ünneplő beszédében az ellenállási harc folytatása, Palesztina utolsó négyzetcentiméterig történő visszafoglalása mellett síkraszállt a palesztin egység megteremtéséért is.
Az ellenségeskedés mérséklődését jelzi, hogy a Jediót Ahronót című izraeli napilap vasárnapi száma szerint az utóbbi hetekben töredékükre csökkentek a fatahos rendfenntartó egységek által végrehajtott letartóztatások a Hamász-sejtek tagjai között Ciszjordániában. A két párt közeledésében fontos szerepet játszanak a geopolitikai változások, az arab tavasz nyomán átrendeződött politikai térkép.
Létéért küzd és szakított a szervezettel a Hamászt eddig támogató damaszkuszi rezsim, míg a másik oldalon kicserélődött a Fatah legfontosabb szövetségesének tartott egyiptomi vezetés - az új államfő, Mohamed Murszi számára már elfogadható, sőt támogatható a Hamász Izraellel szemben ellenséges irányzata.
Elsőként a szunnita Katár közeledett a gázai Hamász-kormányhoz, november eleji látogatásakor a katári emír az izraeli tizes tévécsatorna szerint arra kérte Iszmail Hanijét, a gázai kormány vezetőjét, hogy cserélje fel a síita Iránnal fenntartott kapcsolatait a szunnita Öböl-államok támogatásával.
Mérföldkövet jelentett a Hamász nemzetközi elismertetésében a legutóbbi izraeli hadművelet, majd az azt követő tűzszünet novemberben. A rakétatámadások idején a Gázai övezetbe látogatott az egyiptomi miniszterelnök, egy küldöttség élén az Arab Liga vezetője, és Kairóba utazott közvetíteni a török külügyminiszter is.
Izrael a közel–keleti hatalmi átrendeződés egyik vesztesének tűnik, a térség nyugati szövetségesnek tekintett arab államai és Törökország is a Hamász mellé állt a konfliktusban, miközben a nyugati államok elismerték Izrael önvédelemhez való jogát. A régi pólusok átrendeződése egyre jobban a közös pontok keresése irányába hat, hiszen mind a Hamasz, mind a Fatah szemben áll Izraellel és tagjaik döntő többsége a muzulmán szunnita irányzathoz tartozik.
A palesztin egység esetleges megteremtése Izrael számára előnytelen. Jeruzsálemben számos alkalommal hangoztatták, hogy Mahmúd Abbásznak választania kell az Izrael létét el nem ismerő gázai vezetés és a jeruzsálemi kormány között. Hasonlóképpen választania kellene Izraelnek is. Simon Peresz izraeli elnök vasárnap egy jeruzsálemi üzleti konferencián kijelentette, hogy Mahmúd Abbász partner a békéhez, szemben áll a terrorral és elismeri Izraelt.
„Nemcsak a választások, hanem a választás idejét is éljük Gáza és Ciszjordánia, Mesaal és Abbász között” - mondta Peresz. Amennyiben megtörténik a két palesztin frakció megbékélése, akkor ez az idő lejárt. Izraelnek nem marad más választása, mint rosszabb feltételek között az egységes palesztin kormányzattal való szembenézés. S e kormányzatnak legalábbis részese, de talán irányítója lesz az a Hamász.
A Hamász vezetője, Háled Mesaal pedig gázai beszédében Jeruzsálemet, Haifát, a Tel-Avivval egybeépült Jaffót és Beér-Sevát, a legnagyobb izraeli városokat Palesztina területének nevezte.