A kétoldalú kapcsolatok

Peking: Kína és India kapcsolatát ne befolyásolják "zavaró hangok"

A kínai-indiai viszonyt nem befolyásolhatják "zavaró hangok", világosan látni kell, mi van a kétoldalú kapcsolatok aláásására irányuló szándékok mögött - hangoztatta Taj Ping-kuo államtanácsos hétfőn Pekingben Sivansankar Menon indiai nemzetbiztonsági tanácsadóval megtartott találkozóján.

2012.12.03 16:07MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Nem szabad elfelejtenie, hogy sokkal több az, ami Kínát és Indiát összeköti, mint ami elválasztja, s több területet jellemez együttműködés, mint a verseny - hangoztatta Taj, a kínai kormány külpolitikájának legmagasabb rangú irányítója.
   
A békés egymás mellett élés öt elvének támogatójaként mindkét ország rendelkezik elegendő bölcsességgel és képességgel ahhoz, hogy kezelje a kétoldalú kapcsolatokat, s elejét vegyék annak, hogy a "zavaró hangok" rossz irányba tereljék a baráti együttműködést - állapította meg a kínai politikus.
   
Taj szerint a világ két legnépesebb állama "a fejlődés és a kétoldalú viszony javítása érdekében tett minden egyes lépéssel hozzájárul a világ békéjéhez és biztonságához".
   
Kína és India eltökélt abban, hogy megoldja a létező problémákat - mondta az államtanácsos utalva a két ország közötti még mindig rendezetlen határvitára. Emlékeztetett arra, hogy eddig 15 fordulót tartottak a kérdésben illetékes különmegbízottak és egyezségre jutottak a megoldás kereteiről.
   
Kína és India között 1962-ben volt fegyveres határ menti konfliktus, s két ország 2003-ben kezdte el rendszeres egyeztetéseit a fennálló területi vita rendezésére. A két ország határkérdésben tárgyaló különmegbízottja  Taj és Menon.
   
India azzal vádolja Pakisztánt, hogy törvénytelenül vitatott területeket engedett át Kínának Dzsammu és Kasmírban, s így - Újdelhi szerint - Kína 43 ezer négyzetkilométert tart megszállva Kasmírban. Kína ugyanakkor magának követeli a kelet-himalájai Arunácsal Pradés indiai állam jelentős részét.
   
Kína korábban Szikkimre is igényt tartott, de 2003 júniusában, amikor Atal Bihari Vádzspáji miniszterelnök Kínában járt és elismerte, hogy a tibeti régió Kína autonóm területe, Peking elismerte, hogy Szikkim Indiáé.
  
Menon pekingi látogatásával egy időben Újdelhiben az indiai haditengerészet parancsnoka kérdésre válaszolva úgy nyilatkozott, hogy a kínai haditengerészet gyors modernizációja "komoly aggodalomra" ad okot.  D.K. Joshi admirális hangoztatta, hogy  India adott esetben meg fogja védeni - a szabad hajózásra vonatkozó - érdekeit a Dél-kínai-tengeren, még akkor is, ha szükség esetén katonai erőt kell a helyszínre küldenie.

Kapcsolódó írások:

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.