Romániai választások - HÁTTÉR

Egyéni választókerületi rendszer és arányos parlamenti képviselet

December 9-én másodszor rendeznek parlamenti választást Romániában az egyéni választókerületi rendszerben, egy olyan törvény alapján, amely - a többségi rendszer látszatelemeit felhasználva - arányos képviseletet biztosít a pártoknak.

_{2012.11.26 15:10MTI}

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméret

Romániában a rendszerváltozás után másfél évtizedig az emberek vegytiszta arányos választási rendszer alapján küldtek képviselőket és szenátorokat a kétkamarás parlamentbe. A választóknak csak annyit kellett eldönteniük, melyik párt szimpatikusabb számukra, a jelöltlistákat a pártok vezetői állították össze. A jelöltek így a párton belüli erőviszonyok sorrendjében kerültek a listákra, és jutottak parlamenti mandátumhoz.
   
Öt éve - az akkor népszerűsége csúcsán lévő - Traian Basescu államfő elkezdte hangoztatni, hogy az arányos rendszer a korrupció melegágya és nem jó az, ha a törvényhozók a pártvezérek, nem pedig a választók kegyeit keresik. Az államfő kétfordulós, egyéni választókerületi, többségi választási rendszert akart bevezetni, a kétfordulós polgármester-választás mintájára. A 2007 novemberében erről rendezett népszavazás az alacsony részvétel miatt érvénytelen volt, de a megjelentek több mint 80 százalékban támogatták az új választási rendszerre való áttérést.
   
Az államfő által javasolt többségi rendszer - az etnikai szavazásra berendezkedett Erdélyben - azt jelentette volna a magyarság számára, hogy csak azokból a kerületekből küldhet törvényhozót a parlamentbe, ahol 50 százaléknál nagyobb az aránya. Mivel az egyéni választókerületeket sürgető közhangulattal az akkori liberális kormány sem mert szembeszállni, a Tariceanu-kabinet - amelyben a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) is részt vett - egy kompromisszumos választási jogszabályt dolgozott ki, amely megőrizte az arányos képviseletet, és így a magyarság azokban a megyékben sem maradt képviselet nélkül, ahol kisebbségben él.
   
A hatályos román választási törvény alapján a romániai polgárok tehát 2008 óta már nem pártlistákra, hanem egyéni jelöltekre adják le - egy darab - szavazatukat, de ez nem azt jelenti, hogy minden választókerületből a legnépszerűbb jelölt jut be a parlamentbe. Csak azok a jelöltek lehetnek biztosak mandátumukban, akik kerületükben megszerzik a voksok több mint felét - és pártjuk országosan is átlépi a parlamenti küszöböt. A többi mandátumot már a pártpreferenciák alapján osztják szét - előbb a megyei, majd országos szinten - az arányos képviselet elvét követve.
   

Ennek az a lényege, hogy a szavazatarányos pártképviselet érdekében előre leszögezik, hogy a jelöltekre leadott szavazatok alapján egy-egy megyében hány mandátum jár egy-egy pártnak. Első körben azoknak a választókerületeknek a mandátumait osztják ki, amelyekben volt abszolút győztes, majd a szavazatszám alapján rangsorolt jelöltek között elkezdik kiosztani a többi mandátumot is, annak függvényében, hogy az illető pártnak jár-e még mandátum a megyében, vagy nem. Így gyakran előfordul az, hogy egy-egy választókerületből a második, vagy harmadik helyen végzett jelölt jut mandátumhoz, ha az előtte végzett jelöltek pártjai korábban már más kerületekből "elvitték" a pártnak járó mandátumokat. Crin Antonescu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke, a kormányzó Szociál-liberális Szövetség (USL) társelnöke például választókerületében a második helyen végzett 2008-ban, és visszaosztásból szerzett mandátumot.
   
A felhasználatlanul maradt töredékszavazatok előbb az illető párt megyei, majd országos kosarába kerülnek és ezek további mandátumokat gyümölcsöznek, olykor a legváratlanabb helyeken. Így fordulhatott elő, hogy az egyik külföldi választókerületben Kötő József, az RMDSZ jelöltje, 34 szavazattal jutott be a képviselőházba.
   
Az is megtörténhet, hogy bizonyos választókerületeknek két képviselője, vagy szenátora is lesz. A törvény ugyanis kimondja, hogy akkor is jár a mandátum, ha nem jut. Idén például nagy az esélye annak, hogy egy-egy megyében az USL 60 százalékkal zsinórban nyerje az összes választókerületet, és a megye minden mandátumát megszerezze. Ez azonban nem jelentheti azt, hogy az ellenzék nem jut hozzá az őt megillető 40 százaléknyi mandátumhoz. A román választási törvény úgy hidalja át a problémát, hogy az adott megyében megnöveli a parlamenti képviselők vagy szenátorok számát. Ily módon egy-egy választókerületnek akár két képviselője, szenátora is lehet.
   
2008-ban egyetlen ilyen eset fordult elő, Arad megyében, ahol az eredmények alapján megállapították, hogy Demokrata Liberális Pártnak (PDL) négy, míg a Szociáldemokrata Pártnak, Nemzeti Liberális Pártnak és a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek (RMDSZ) egy-egy képviselői mandátum jár. Mivel a PDL jelöltjei nem négy, hanem öt választókerületben nyertek ötven százalék feletti eredménnyel, az RMDSZ számára egy már elfoglalt kerületben kellett mandátumot biztosítani, amelyet Faragó Péter foglalt el. Az USL nagyarányú győzelmének perspektívája miatt decemberben várhatóan nem egy, hanem akár 70-80 mandátummal is bővülhet az elméletileg 452 fős román parlament.
 

Ez a választási rendszer azt a tévhitet ébresztheti a választóban, hogy személyek, és nem pártok közül választ. Valójában csak az biztos, hogy szavazatával a kiválasztott jelölt pártját segíti: vagy abban a kerületben, vagy másutt. A gond csak az: a politikusok számára is kiszámíthatatlanná vált, hogy egy-egy megyében melyik választókerület lenne számukra a nyerő. A jelöltek többsége ezért úgy érzi, egy választási lutrin vesz részt december 9-én.

Hozzáadom a könyvjelzőhözKüldd ide: DeliciousKüldd ide: DiggKüldd ide: FacebookKüldd ide: myspaceKüldd ide: twitter