Együtt nyitottak

Kijev Brüsszel helyett Ankara felé kacsintgat

A Fekete-tenger mentén fekvő Ukrajna és Törökország szorosabbra akarja fűzni kétoldalú kapcsolatait, miközben Kijevnek az Európai Unióhoz fűződő viszonyában - dacára Viktor Janukovics elnök hangzatos kijelentéseinek - alig van előrelépés - mutatott rá a Neue Zürcher Zeitung.

2012.09.18 15:59MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Recep Tayyip Erdogan török kormányfő és Viktor Janukovics ukrán elnök együtt nyitotta meg a Krímben a Jaltai Európai Stratégia 9. fórumát. A Viktor Pincsuk ukrán oligarcha által életre hívott rendezvény elsősorban a világgazdaság időszerű kérdéseivel, valamint Ukrajna európai integrációjával foglalkozik. A fórumra rendszeresen meghívnak befolyásos politikai és gazdasági személyiségeket.

Az idei tanácskozáson részt vett Condoleezza Rice korábbi amerikai külügyminiszter is, fellépése azonban nem sok örömet szerzett a kijevi vezetésnek. Rice főként az általa igen károsnak nevezett politikai motivációjú igazságszolgáltatás miatt mosta meg Janukovics és társai fejét. Az amerikai politikus - a Kyiv Post értesülése szerint - nem volt hajlandó az ukrán elnökkel közösen a fotósok kamerái elé állni...

Hűvösnek minősítette a svájci újság tudósítója az Európai Unió bővítésügyi biztosának jaltai fellépését is. Ukrajna EU-integrációjában aligha lehetséges az előrelépés, ha Kijev például a "szelektív igazságszolgáltatás" kérdésében nem hajlandó érdemi változtatásokra - hangoztatta Stefan Füle.

Janukovics viszont magabiztosan szónokolt arról, hogy a Brüsszel által feszegetett "nyitott kérdések" az októberi parlamenti választások után egytől-egyig rendeződni fognak. A tárgyalásokon kidolgozott, ám hónapok óta pihentetett társulási és szabadkereskedelmi egyezmény pedig hamarosan aláírható lesz. Janukovics efféle megnyilatkozásai közismertek - állapította meg a svájci tudósító -, ám az ukrán kormány nemigen tett lépéseket a holtpontról való kimozdulás érdekében, ami sem Füle, sem más uniós tisztségviselők figyelmét nem kerülte el.

Az ukrán Forum hírügynökség jelentése szerint Füle újságírók előtt is józan hangon beszélt Ukrajna és az EU kapcsolatairól. Mint kifejtette, Brüsszel nem akar partneri viszonyt rákényszeríteni Ukrajnára. A partnerségi kapcsolatokról szóló döntést előbb az ukrán népnek kell meghoznia, majd a kormánynak megvalósítania, ez azonban egy sor feltétel előzetes teljesítését foglalja magában. Az Európai Unió számára most az a legfontosabb, hogy az októberben esedékes parlamenti választások megfeleljenek a nemzetközi előírásoknak. A voksolás után kialakuló belpolitikai helyzetet pedig Brüsszel éles szemmel fogja figyelni - így Füle.

A jaltai fórum előtt érkezett Kijevbe háromnapos hivatalos látogatásra Erdogan török miniszterelnök, akinek hazája jóval egyszerűbb kooperációs partner Ukrajna számára, mint az EU. Törökország - mint a Fekete-tenger térségének erősödő politikai és gazdasági regionális hatalma - két szempontból is vonzó a kijevi kormány szemében.

Politikai síkon lehetővé teszi számára, hogy bizonyos értelemben "kitörjön" Dél felé, miután Nyugaton és Keleten zsákutcába jutott. Az EU-hoz fűződő kapcsolatok bővítése megakadt, Oroszország, a nagy keleti szomszéd pedig tapintatlan nyomással próbálja elérni, hogy Kijev közelebb kerüljön hozzá.

Gazdasági téren csakugyan van lehetőség az ukrán-török kapcsolatok bővítésére. A két ország közötti kereskedelmi forgalom volumene tavaly 6,5 milliárd dollár volt, ami 30 százalékkal haladta meg a 2010. évi szintet. Becsvágyó tervek szerint 2015-ig a forgalom akár 20 milliárd dollárra is növelhető. A kétoldalú szabadkereskedelmi egyezményt célzó tárgyalásokat még idén le akarják zárni a felek.

Augusztus elején már hatályba is lépett az a megállapodás, amelynek értelmében a két állam polgárai vízummentesen utazhatnak a másik országba. Ez újabb lendületet adhat a kétoldalú turizmusnak, amely amúgy is dinamikusan fejlődik. Törökország már ma is az ukrán turisták egyik legkedveltebb úti célja: tavaly hat százalékkal több ukrán utazott oda, mint egy évvel korábban. A törökök számára pedig, akiknek - mint egy török-ukrán vegyes vállalat képviselője fogalmazott - "elegük van" az EU vízumfeltételeiből, az ukrajnai Lviv (Lemberg) jelenti az egyik vonzó célpontot.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.