A francia elnök Prágába látogat

Sarkozy és a visegrádi négyek

Nicolas Sarkozy francia elnök június 16-án Prágában a visegrádi négyek - Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia - vezetőivel találkozik, értesült szerdán a Le Monde című párizsi napilap.

2008.05.28 14:31MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A francia elnök június 16-i prágai látogatásának elsődleges célja a stratégiai partnerségi viszonyról szóló megállapodás megkötése lesz Csehországgal. Az Európai Unió július 1-jén kezdődő soros francia elnökségét megelőzően Párizs hét kelet-európai országnak ajánlott stratégiai partnerségi viszonyt. A megállapodást Franciaország a közelmúltban kötötte meg Romániával, Magyarországgal és Lettországgal, szerdán pedig Varsóban írja alá a politikai nyilatkozatot Nicolas Sarkozy lengyel vendéglátójával.

A "Sarkozy Varsóban folytatja közép-európai sármoffenzíváját" című írásában a Le Monde megállapítja: a francia vezetők a lehető legtöbb európai partnerrel folytatnak előkészítő tárgyalásokat az EU francia elnöksége előtt azért, hogy a Lisszaboni Szerződés mielőbb életbe léphessen. Nicolas Sarkozy nem sokkal egy évvel ezelőtti elnökké választása után tavalyi varsói látogatásán azonnal jelezte, hogy szeretne továbblépni elődje kelet-európai politikáján, amelyet meghatározott az a pillanat, amikor Jacques Chirac - az iraki háború kapcsán 2003 februárjában - csípős hangon kioktatta a Washington mögött felsorakozó közép-európai NATO-tagállamokat.

A térség országainak ajánlott stratégiai partnerségi viszony és a francia munkaerőpiac teljes megnyitása az EU-hoz 2004-ben csatlakozott nyolc kelet-európai ország munkavállalói előtt ennek az új kelet-európai nyitásnak a része - hangsúlyozza a Le Monde. A mértékadó újság szerint a "sármoffenzíva" valódi célja - amelyet megkönnyít a Franciaország és az Egyesült Államok, valamint a NATO közti közeledés - az, hogy Párizs nem szeretné a térség országait kizárólag Németországnak átengedni. Ezenkívül szeretné felkészíteni a legtöbb tagállamot a francia elnökség alatti "kényesebb dossziékra".

A "csábítás elsőszámú tengelye" - fogalmaz a lap - a védelmi politika. Franciaország ugyanis tudja, hogy hat hónap alatt nehéz lesz a kérdésben előre lépni Gordon Brown brit miniszterelnökkel és a választások előtt álló Németországgal, viszont a közös európai védelmi politika témája vonzó lehet a kelet-európai országok számára, amennyiben Franciaország lemond arról, hogy a NATO ellensúlyát lássa benne.

A másik fő csábító erő az energiapolitikát és az éghajlatváltozást érintő kérdések: Franciaország ugyanis az orosz gáztól függő és a német-orosz gázvezeték miatt aggódó kelet-európaiakat, elsősorban Lengyelországot és a balti államokat egy, a nukleáris energiáról szóló együttműködéssel kívánja segíteni - írta a Le Monde.

Kapcsolódó írások:

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.