Folytatódhat a román politikai "háború"

Basescu sorsa a külföldi eseményeket is befolyásolhatta

Miközben a romániai belpolitikai "polgárháború" folytatására lehet számítani Traian Basescu államfő hivatalába való visszatérése után, számos elemző veti fel a kérdést Bukarestben, hogy a kormányon lévő balközép pártszövetség és az államfő közötti konfliktust mennyire befolyásolták Románián kívüli erők.

2012.08.28 14:00MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Konkrét hatalmi érdekek vezérelték a szociáldemokratákból, liberálisokból és konzervatívokból álló Szociál-liberális Szövetséget (USL), Victor Ponta szociáldemokrata miniszterelnököt és Crin Antonescu liberális pártvezért, aki nagyon szeretett volna berendezkedni a Cotroceni-palotában, de egyéni és csoportérdekek mentén kampányolt politikai túlélése érdekében Basescu is. Nyilvánvalóvá vált azonban, hogy Putyin Oroszországának, az Európai Unió meghatározó országainak és az Egyesült Államoknak is megvoltak a maguk nagyon is jól kitapintható érdekeik. 

Oroszország leplezetlenül az egyik fél - Ponta és a kormány - oldalára állt, sőt a kommunikáció nyílt terepén tüzelt Basescura. Az Oroszország Hangja nevű hivatalos rádióadó román nyelvű honlapján másról sem lehetett olvasni, mint arról, hogy Ponta és Antonescu milyen merészen dacol Brüsszellel, hiszen - mint az említett forrás fogalmazott - most megmutatkozott, hogy az európai intézményekkel szemben tanúsított szolgai magatartásnak megvannak a határai”. 

A rádióadó az Egyesült Államok leghűségesebb vazallusának festette le a felfüggesztett államfőt, emlékeztetve arra, hogy Románia éppen Basescu "készséges" magatartásának köszönhetően küldött csapatokat Irakba, Afganisztánba, és engedi telepíteni saját területén az amerikai rakétavédelmi rendszert". Még nem lehetett tudni, miként végződik a népszavazás, de az orosz rádióadó már előre vélte látni, hogy "Basescu esetleges sikere az amerikai katonai program európai támogatóinak a győzelme lesz Kelet-Európában". 

Moszkvából tehát olyan üzenet érkezett az éteren keresztül, hogy a Basescu nevéhez kötődő Amerika-barát külpolitika korántsem román nemzeti, hanem transzatlanti szempontokat szolgál. Az Oroszország Hangja még taktikai tanácsokat is adott Ponta kormányának: a népszavazás érvénytelenítése esetére a referendum megismétlését javasolta, amit szerinte többek között az utca nyomásával lehetne elérni. 

Arra ösztökélte az USL-t, hogy ne menjen bele semmiféle kompromisszumba, ne vállalja a politikai társbérletet, hanem "vigye végig politikai harcát" Basescu ellen. Az orosz rádió szerint Basescu még Magyarországnak is aláveti magát. "Orbán Viktor magyar kormányfő a román politika kulcsfigurájává vált, és úgy tűnik, hogy tekintélyes számú román állampolgár szavazatát tudja irányítani" – volt olvasható az Oroszország Hangja román nyelvű honlapján. 

A rádió csak hevenyészetten utalt ezzel arra: a magyar miniszterelnök Tusványoson annak a kívánságának adott hangot, hogy a Basescu sorsát meghatározó népszavazáson a románok és a romániai magyar szavazók "jó döntéseket hozzanak, például úgy, hogy nem hoznak döntést".

Az orosz médium ezt a román államfő iránti "teljes támogatásnak" értelmezte. A Basescura átokként tekintő bukaresti kommentátorok ugyanakkor az európai és amerikai "közbelépést" róják fel. Így tett például Bogdan Chirieac neves elemző, aki szerint Basescu az utóbbi években kihasználta saját politikai céljaira az ügyészséget, a bírákat, az alkotmánybíróságot és a titkosszolgálatokat, de ezek az intézmények sem lettek volna képesek megmenteni őt Washington és Brüsszel nyílt támogatása nélkül. 

A politológus ki nem mondva is arra utalt, hogy Mark Gitenstein bukaresti amerikai nagykövet tolmácsolta hazája intését, miszerint nagyot ront Románia nemzetközi megítélésén, ha az államfőt netán alkotmánysértő és manipulatív módon függeszti fel a parlament. A nemzetközi piac is negatívan reagál, ha Románia szabályokat sért - mondta a diplomata, aki alkotmányos szempontból aggályosnak tartotta azt a sürgősségi rendeletet, amellyel a kormány megnyirbálta az alkotmánybíróság hatásköreit.
 
A népszavazás után pedig felhívta az alkotmánybírák figyelmét arra, hogy elvszerű, külső befolyásolási kísérletektől mentes döntést hozzanak. A német kancellári hivatal egyenesen azt közölte, hogy az alkotmánybíróság jogkörének szűkítésére irányuló kormányzati intézkedések "komoly veszélybe sodorják a hatalmi ágak szétválasztásának elvét". Angela Merkel kancellár és Guido Westerwelle külügyminiszter is az európai normák betartására szólította fel a román kormányt, elfogadhatatlannak nevezve, hogy az Európai Unió (EU) egy tagállamában megsértsék a jogállamiság elvét.
 
Sokan figyelemreméltónak tartották, hogy Philip Gordon amerikai államtitkár bukaresti látogatása után egy csapásra kimozdulni látszottak a holtpontról a dolgok; egyes vélemények szerint mintha Basescu is, Ponta is engedett volna korábbi hajthatatlan magatartásából. Többen vonták le - igaz, csak logikai alapon - azt a következtetést, hogy az amerikai ráhatás meghozta eredményét. A romániai eseményeknek tehát a külvilág számára is megvolt a maguk tétje. Míg Moszkva az egyik küzdő fél pártjára állt, addig a nyugati világ inkább a szembenálló felek kibékítésére, a román belpolitikai stabilizálásra törekedett, elsősorban kiszámíthatóságot várt el Bukaresttől. 

Moszkva magatartását geopolitikai befolyásának védelme, energiapolitikájának pragmatikus érvényesítése határozta meg. A tengerentúli hatalom önnön stratégiai érdekeit (így az amerikai bázisok biztonságát, a jövendő rakétavédelmi rendszer romániai telepítését) tartotta szem előtt. Az Európai Unió pedig egy általános értékrend megőrzését tekintette legfőbb szempontnak, gondolva az integráció hosszú távú céljaira is, amelyek megkövetelik, hogy mindegyik tagország szilárd politikai és gazdasági talajon álljon.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.