Egy liberális demokrata képviselő indítványozta
Eltörölték az istenkáromlást Nagy-Britanniában
2008. májusában hivatalosan is eltörölték Nagy-Britanniában a régóta érvényben lévő istenkáromlást tiltó törvényeket. A humanisták és a szólásszabadság hívei szerint legfőbb ideje volt megszabadulni tőlük.
2008.05.26 09:12vifi.huAz istenkáromlás elleni törvények hátterében az az évszázados vélelem állt, hogy a hit a morális társadalom alapja. Ennek értelmében az államvallás megsértése vagy kritikája azon értékek elleni támadásnak minősült, amelyek összetartják a brit társadalmat. A szóban forgó törvények kimondottan az anglikán hitet és annak tanait védelmezték, hatálya nem terjedt ki a judaizmusra, az iszlámra és egyéb vallásokra.
A 2008. július 8-án életbe lépő törvénymódosítás, amely megszünteti az istenkáromlás és az istenkáromló rágalmazás kategóriáit, a 2008-as büntetőjogi és bevándorlási törvény részeként került elfogadásra. A módosító indítványt Dr. Evan Harris, liberális demokrata képviselő nyújtotta be az alsóházban, a felsőházban pedig Lord Avebury, aki szintén liberális demokrata. Hanne Stinson, a Brit Humanista Egyesület vezetője a Humanist Network Newsnak nyilatkozva elmondta, hogy bár a törvényt ritkán alkalmazták, puszta létezése öncenzúrához vezetett a nyilvános beszédben, a filmiparban, az irodalomban és egyéb művészeti ágakban.
A legutolsó eset, amikor valakit börtönbe küldtek istenkáromlás miatt, 1922-ben történt. John William Gottot kilenc hónap kényszermunkára ítélték, mert Jézust cirkuszi bohóchoz hasonlította. 1977-ben egy konzervatív hívő magánvádas eljárást kezdeményezett a Gay News című lap ellen, mert az megjelentette a „The Love That Dares To Speak Its Name” című erotikus költeményt. James Kirkup versében egy római centurio mondja el, hogy miként teszi magáévá Jézus holttestét. A művet 1976-ban az istenkáromlást tiltó törvény értelmében betiltották. A bíró elmondása szerint nem sokon múlt, hogy a kiadó végül nem került börtönbe. Kiadásának 25. évfordulóján Stinson és a Brit Humanista Egyesület más tagjai a Szent Márton templom lépcsőin – az egyház engedélyével – felolvasták a verset a törvény elleni tiltakozásuk jeleként.
A rendőrség is jelen volt a helyszínen, de nem avatkoztak közbe. 1989-ben Nigel Wingrove „Visions of Ecstasy” című rövidfilmjét tiltották be istenkáromlás miatt. Az Avilai Szent Teréz látomásairól szóló 18 perces alkotás a brit televízióban került volna bemutatásra, de nem kapta meg a szükséges engedélyt a filmek besorolását végző testülettől.
A filmben Avilai Szent Teréz Krisztust simogatja és csókolgatja, és egy olyan jelenetet is tartalmaz, amelyben a saját lelkét jelképező női alakkal erotikusan érintkezik. Wingrove elmondása szerint a filmet Bernini „Szent Teréz eksztázisa” címet viselő szobra és a szent írásai ihlették. Az engedély hiányában a filmet mozikban sem mutathatták be, és videokazettán sem kerülhetett forgalomba Nagy-Britanniában.
Stinson elmondta, hogy csoportja már sok éve küzdött az istenkáromlást tiltó törvények ellen. A törvénymódosítás érdekében az egyesület beadványt nyújtott be a felsőházi vizsgálóbizottsághoz, és meghallgatáson vettek részt. Továbbá az egyesület ezernél is több tagja fordult e-mailben parlamenti képviselőjéhez, amelyben a törvénymódosítás támogatását szorgalmazták.
A Brit Humanista Egyesület létszáma az elmúlt néhány évben megduplázódott, jelenleg körülbelül 8000 tagot számlálnak. Stinson úgy érzi, hogy ez elsősorban annak tudható be, hogy a nemhívőket és a szólásszabadság híveit aggasztja a vallás egyre erősödő jelenléte a közéletben, ahol korábban szekuláris, de legalábbis vallássemleges légkör uralkodott. „A legutóbbi években a vallásos szervezetek egyre hangosabban hallatják hangjukat” – mondta Stinson. „Minden szervezet konzultál a vallási vezetőkkel. Korábban ez nem volt jellemző.” A legtöbb felmérés szerint a britek kb. 40%-a nem tartja magát vallásosnak. Ugyanakkor a magukat gyakorló kereszténynek vallók közül többen politizálnak aktívan és nyilvánítanak véleményt.
Az előző miniszterelnök, Tony Blair, nyíltan vállalta istenhitét, hasonlóan több amerikai vezetőhöz, mint például George W. Bush, vagy a korábbi elnökjelölt Mike Huckabee. Bár a többségi Munkáspárt meglehetősen szekuláris, a felső vezetésben aránytalanul sok a keresztény – mondta el Matt Cherry, a Humanista Intézet igazgatója. Nagy-Britannia jelenlegi miniszterelnöke, Gordon Brown gyakorló kereszténynek vallja magát.
Ezzel szemben a Munkáspárt 70-es és 80-as évekbeli vezetői, mint például Michael Foot és Neil Kinnock nyíltan vállalták ateizmusukat, illetve agnoszticizmusukat. Stinson nem gondolja, hogy a törvény hatályon kívül helyezésének önmagában nagy hatása lenne. Ugyanakkor úgy érzi, hogy ezzel elhárul egyfajta veszély. Ezen kívül más vallások képviselői sem hivatkozhatnak többé arra, hogy nekik is az anglikán egyház tagjaihoz hasonló „védelem” jár.