Afgan War Diary

Két éve robbant be a WikiLeaks

Ma két éve, 2010. július 25-én tette közzé a WikiLeaks az Afgan War Diary nevű információcsomagot, amivel berobbantak a köztudatba.

2012.07.25 07:51Konrád - ma.hu
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A 91.731 dokumentum az USA hadseregének titkosított naplóinak gyűjteménye, és a valaha volt legnagyobb szivárogtatás. Első körben mintegy 75.000 dokumentumot tettek közzé, a maradékot a forrás kérésére visszatartották, hogy “minimalizálják a károkat”.

A dokumentumokat korábban eljutatták a The Guardian, a The New York Times és a Der Spiegel újságoknak, akik a megegyezés értelmében ugyanaznap, július 25-én tették közzé azokat. A New York Times úgy jellemezte a szivárogtatást, mint “titkosított katonai dokumentumok archívuma, ami egy  sötét és igen zord képet fest az afgán háborúról”.

Válaszul az USA Igazságügyi Minisztériuma az 1917-es Kémkedési Törvénnyel akarta megakadályozni a fennmaradó dokumentumok nyilvánosságra hozatalát. A hadsereg pedig bármit megtenne, hogy az oldal alapítója, Julian Assange amerikai földön kerüljön a kezeik közé.

A dokumentumokból kitűnik, hogy több külföldi ország is támogatja a tálibokat, többek között az USA szövetséges Pakisztán, valamint Irán és Észak-Korea is. De szóba kerül az al-Kaida szerepe, és a felkelők támadásai a civilek ellen is.

Ugyanakkor a szövetséges haderőre nézve is kellemetlen adatok láttak napvilágot. A hivatalos állásponttól merőben eltérő információk derültek ki a baráti tűzben elhunyt katonákról és kiderült, hogy a különleges erők tevékenységéről több ízben is félretájékoztatták a közvéleményt. A dokumentumok mindemellett felfedték több afgán informátor személyazonosságát.

A világ nagy részén felháborodást keltett mind a kiszivárogtatás, mind a benne lévő dokumentumok. A szövetséges erők országai aggódnak katonáik biztonsága miatt, az emberi jogi szervezetek pedig attól tartanak, a dokumentumokban szereplő civilek lehetnek komoly veszélyben.

A weboldalt alapító Assange Angliában élt, amikor nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki ellene a svéd hatóságok állítólagos szexuális bűncselekmények miatt. 18 hónapon át tartották házi őrizetben, amely idő alatt folyamatosan harcolt kiadatása ellen. Jelenleg az ecuadori nagykövetségen tartózkodik, mert menedékjogot kért a Dél-amerikai országtól.

Kapcsolódó írások:

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.