Szigorítják a fegyverembargó ellenőrzését

Tovább szigorították a Szíria elleni szankciókat az EU-külügyminiszterek

A Szíria elleni szankciók szigorítását határozták el az Európai Unió tagállamainak külügyminiszterei hétfőn Brüsszelben.

2012.07.23 20:02MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A miniszterek úgy döntöttek, hogy 26 személlyel és három céggel, illetve szervezettel bővítik az utazási és pénzügyi szankciókkal sújtott szíriaiak listáját, továbbá szigorítják a fegyverembargó ellenőrzését is a közel-keleti országba tartó szállítmányokon. A döntés értelmében az uniós tagországok kormányainak gondoskodniuk kell arról, hogy az európai repülőtereken, kikötőkben és felségvizeken ellenőrizzék azokat a hajókat vagy repülőgépeket, amelyek Szíriának szánt fegyverek vagy egyéb tiltott eszközök szállításával gyanúsíthatók. 

Összesen már a 17. szankciószigorításról van szó a damaszkuszi rezsim ellen, amely a nemzetközi figyelmeztetések ellenére nem enyhíti a kemény fellépést polgárai ellen, és az országban folyamatosan nő a harcok halálos áldozatainak száma. A külügyminiszteri találkozóról a magyar sajtót tájékoztatva Martonyi János úgy fogalmazott: Szíriában súlyos a helyzet, ugyanakkor gyorsan változik is. Mint mondta, a most megerősített fegyverszállítási tilalom az ellenzékre is vonatkozik, de az utóbbit közös nyilatkozatuk szerint minden más területen támogatásban részesítik. 

Ezek közül kiemelte a humanitárius teendőket és a kommunikációt. Martonyi János jelezte: a következő napokban esedékes tájékoztatás alapján el kell dönteni azt is, hogy Magyarország tarthat-e még személyzetet damaszkuszi nagykövetségén, vagy erre már nincs lehetőség."Humanitárius, konzuli segítségi okokból szeretnénk ott maradni. Hogy ott tudunk-e maradni, azt most nem tudom megmondani" - fogalmazott. Kérdésre válaszolva jelezte azt is, hogy szükség esetére kész az evakuálási terv. Mint mondta, a nagykövetség már eddig is segített embereknek, akik el akartak menni az országból, és méltatta a személyzet "egészen kivételes" helytállását. 

Emlékeztetett továbbá arra, hogy jelenleg a magyar nagykövetség látja el Nagy-Britannia, Ausztrália és Kanada képviseletét is. Egyértelműen kiderült a nyilatkozatokból, hogy a miniszterek már készülnek a mostani rezsim utáni időszakra is, beleértve az újjáépítést. Jelezték, hogy gondolni kell a humanitárius helyzetre és a menekültekre is. A találkozó után a brit William Hague elfogadhatatlannak nevezte, hogy a szíriai vezetés bármilyen körülményre hivatkozva vegyi fegyverekkel fenyegetőzik. Damaszkusz a nap folyamán "nem zárta ki", hogy külső beavatkozás esetén ilyen fegyvereket vetne be az országban.

A miniszterek engedélyt adtak három új uniós műveletre Afrikában. Nigerben az unió támogatja az ottani biztonsági erők kiképzését, Dél-Szudánban az egyik repülőtér biztonsági felügyeletét segíti, Szomália körzetében pedig a tengerészeti képességek kifejlesztését célozza az akció. Tervez egy missziót az unió Líbiában is. A többi közép-európai ország mellett Magyarország is támogatta ezeket a műveleteket, de Martonyi János jelezte, hogy figyelni kell arra: a jelenleg folyamatban lévő missziók se szenvedjenek sérelmet emberi, technikai vagy anyagi forrásokban, különös tekintettel a nyugat-balkáni küldetésekre (Koszovó, Bosznia-Hercegovina).
 
Találkoztak az uniós miniszterek a keleti partnerség rendszeréhez tartozó országokból (Ukrajna, Fehéroroszország, Moldova, Grúzia, Azerbajdzsán, Örményország) érkezett kollégáikkal, hogy a következő partnerségi csúcstalálkozóig elvégzendő feladatokról tárgyaljanak. Ezt megelőzően 27-es körben is tárgyaltak a térségről. Martonyi János hangoztatta, hogy a partnerek helyzete továbbra is nagyon különböző a belpolitikai fejleményeket illetően. 

A magyar külügyminiszter alapvető európai érdeknek nevezte, hogy Ukrajnával folytatódjék a párbeszéd, ne szigeteljék el az országot. Hozzátette ugyanakkor: "nagyon érzékeny korszak van", ezért szóvá kell tenni az ukrán vezetésnek mindazt, ami az unió részéről kifogásokat vált ki. A brüsszeli értekezlet résztvevői a zsúfolt napirendű ülésen kötetlen eszmecserét folytattak arról is, milyen külpolitikai lehetőségek állnak az EU rendelkezésére a közös energiapolitika célkitűzéseinek megvalósításához.
 
Egyetértettek abban, hogy az energiaellátás az egyik legkomolyabb biztonságpolitikai kérdés is. Martonyi János úgy vélte: az energiabeszerzés szempontjából fontos partnerekkel stabil stratégiai kapcsolatok, folyamatos tárgyalások kellenek. Szükség van szerinte kemény, egységes uniós pozíciókra is.

Kapcsolódó írások:

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.