Kifogynak a lehetőségekből a tibeti menekültek

A tibetiek szakadékhoz értek: Kína diktál Nepálnak

A nepáli történet jól példázza Kína klasszikus csekkfüzet-diplomáciáját, amivel Peking a világ minden pontján megerősítette befolyását köszönhetően a támogatások és befektetések végtelen folyamának.

2012.07.18 18:09Konrád - ma.hu
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Mióta a Dalai Láma 1959-ben elmenekült Tibetből, a szomszédos Nepál kulcsszerepet játszott a tibeti menekültek életében, menedéket és biztonságos utat biztosítva India felé - egészen mostanáig.

Az elmúlt évek során ugyanis Nepál vendégszeretete kissé hűvösebb lett, ami sokak szerint Kínának a kormány feletti növekvő befolyásával magyarázható. A pekingi olimpia előtt 2008-ban kitört lhászai felkelés véres leverése után az India felé tartó menekültek száma jelentősen megcsappant. A 90-es évek elejétől 2007-ig évente nagyjából 2.500 emigráns érkezett Indiába. 2008-ban ez a szám 600-ra zuhant és azóta is 800 körül van. Az okok között szerepel az, hogy Kína jelentősen szigorított a biztonságon, nem csak Tibetben, de a nepáli határ mentén is, lezárva a legfontosabb menekülési útvonalakat.

Ugyanakkor már nem csak a katonák és nyomozók jelentik a fő kínai stratégiát a tibetiek függetlenségi harcának leverésében. Peking az utóbbi években elkezdett jelentős támogatásokat nyújtani az apró, de stratégiailag igen nagyjelentőségű szomszédjának, ahol nagyjából 20.000 tibeti menekült lelt otthonra, és még többen utaztak át India felé.

A WikiLeaks is szivárogtatott

A 2010-ben a WikiLeaks által nyilvánosságra hozott amerikai diplomáciai dokumentumok szerint: “Peking arra kérte Katmandut, hogy járőröket állítson fel... és nehezítse meg a tibetiek számára a bejutást Nepálba”. Egy másik dokumentum szerint Kína „pénzügyileg ösztönzi a nepáli katonákat, hogy azok átadják Kínának a menekülni próbáló tibetieket”.

A “határigazgatás” és az “információ-megosztás” valóban a két ország együttműködésének egyik fő területévé vált, egyes jelentések szerint a nepáli rendőrök Kínától kapnak felszerelést és kiképzőket. Felröppentek hírek arról, hogy kínai erők vannak jelen a határ nepáli oldalán. Az év elején egy CNN újságírót, aki Nepálban filmezett, kínaiul beszélő civil ruhás emberek tartóztattak fel, és megtiltva a forgatást kísérték, be az ország belső részeibe.

Kína növekvő befolyása ráijesztett a tibeti aktivistákra és hivatalnokokra, akik Katmandura régóta mint szövetségesre tekintettek. Egy 1989-es Nepál és az ENSZ menekültügyi hivatala között létrejött informális egyezség értelmében Nepál megígérte, hogy szabad utat ad az Indiába menekülő tibetieknek. A bizalom azonban megrendült. “Nepál enged Kína minden követelésének” - mondja Thinley Gyatso, a tibeti emigráns kormány hivatalnoka, aki több évet töltött a himalájai országban.

De kevés olyan esetről van érdemi információ, hogy a nepáliak bárkit is visszafordítottak volna Tibet felé. 2010-ben 3 tibetit erőszakkal toloncoltak vissza a határon és érkeztek olyan hírek, hogy a nepáli rendőrök kirabolják, majd fegyvereik csöve előtt visszaterelik az elfogott menekülteket Kínába, ahol általában bebörtönzik őket és gyakran meg is kínozzák. De ezek csak amolyan anekdoták, amiről döntő bizonyíték még nem került elő.

Van az a pénz...

Az együttműködésért cserébe az éveken át Indiai segélyektől és befektetésektől függő 30 milliós ország egy új támogatót szerzett magának. Tavaly a kínai hadsereg vezetője 20 millió dolláros segély folyósítására tett ígéretet, míg idén Ven Csia-pao miniszterelnök 119 milliós támogatást ajánlott fel. Mindemellett Kína több beruházást is eszközöl az országban, például egy 1,6 milliárd dolláros vízerőmű építését felépítését.

A nepáli történet jól példázza Kína klasszikus csekkfüzet-diplomáciáját, amivel Peking a világ minden pontján megerősítette befolyását köszönhetően a támogatások és befektetések végtelen folyamának. De sokak szerint, ami Nepálban történik, már egy magasabb szint hiszen “sok szempontból Kína diktálja Nepál bel-és külpolitikáját”.

Annak érdekében, hogy jópontokat szerezzen Kínánál, Katmandu kezd elhidegülni a tibeti menekültektől, akik közül többen évtizedek óta élnek a gurkhák földjén. 2010-ben a nepáli hatóságok több száz szavazóurnát foglaltak le a tibeti emigráns-kormány miniszterelnök választása idején. Tavaly a tibeti felkelés 52. évfordulóján a tibeti menekültek megemlékezését a rendőrség erőszakkal feloszlatta.

A helyzetért részben a zavaros nepáli politikai helyzet tehető felelőssé, ahol régóta húzódik a hindu monarchiából demokratikus és szekuláris köztársasággá történő átmenet. A 2006-ban véget ért évtizedes maoista felkelés sem segített a helyzeten. Bár a maoisták fegyverszünetet kötöttek, a helyzet nem mondható nyugodtnak. A tibetiek jövője a stabilitástól függ, márpedig nem úgy tűnik, hogy a nepáli helyzet hamarosan megszilárdul.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.